 |
| Szent Simon - Simone Martini, 1320 |
Ezen a héten az Egyház két szentet állít elénk példaként, akiket egy napon ünneplünk (csütörtökön). Szent (Zelóta) Simon és Júdás Tádé. Az utóbbi természetesen nem az áruló. A zelóta Simon az első században halt vértamúhalált Babilonban. Lk 6,15 tanúskodik nevéről, és azonosítható a Kánai menyegzőn jelen lévő vőlegénnyel is (Jn 2,1-11). A legenda szerint Júdás Tádé testvére, és mindketten Alfeus fiai. "Buzgó Simon"-nak is nevezik. Csodákat művelt és ezzel bizonyította, hogy hamis dolog a bálványimádás. Ezért lefejezték. Attribútumai: szerecsendió-virág, fejsze. A favágók, erdei munkások, kőművesek, tímárok és takácsok védőszentje.
Júdás Tádé is vértanú volt, pontosan 44-ben ölték meg, szintén Babilonban. Jézus tanítványai közé tartozott. Egy örmény hagyomány szerint főleg az örményeket térítette, testvérével együtt. A 18. században elevenítették fel emlékezetét újra, és kérték segítségét a kétségbeesések között. Ereklyéi főleg a római Szent Péter bazilikában találhatók. A népi megfigylés szerint emléknapjukon gyakran kezdett el havazni. A szorongásos betegek, kétségbeesett emberek patrónusa.
