 |
Giovanni Battista Tiepolo:
A rózsafüzér-tisztelet,
freskó 1737 |
Októberben minden este elimádkozzuk közösen is a rózsafüzért. A faluban a hívek évközben is rendszeresen teszik ezt, akár a Rózsafüzér Társulat tagjaként is. Nem áll messze tőlünk az ima ilyen formája, de mégis, sokak számára monoton. A hatása pedig érezhető, hiszen aki kéri, azt a Szent Szűz megsegíti.
 |
XVI. Benedek pápa
a rózsafüzért imádkozza |
A rózsafüzért a XV. század második fele óta imádkozzuk. A 13. században a szerzetesek (bencések, ferencesek, domonkosok stb.) kórusban imádkozták a zsoltárokat, néhány helyen mind a 150 zsoltárt. Azok a barátok, akik nem tudtak olvasni, ugyanakkor 150 miatyánkot mondtak a zsoltárok helyett. Valószínűleg privát jelenés formájában Szent Domonkos kapta az üzenetet, hogy az üdvözlégyet imádkozzák 150-szer a miatyánk helyett, és ezért a domonkosokkal van összekapcsolva a rózsafüzér terjesztése. Ezt különben Alanus de Rupe, egy domonkos a 15. században (+1475) említi először. Akkoriban tehát a rózsafüzér 150 üdvözlégyből állt, de az üdvözlégynek csak az első, szentírási részét mondták. IV. Orbán pápa 1261-ben hozzáadta „Jézus” nevét, és ez alkalmat adott a 15. században a Rajna völgyi karthauzi szerzeteseknek, hogy minden egyes üdvözlégyhez hozzáadjanak egy titkot Jézus életéből, amin aztán elmélkedni, szemlélődni tudtak. Többnyire csak 50 üdvözlégy imát mondtak, és így 50 titkot soroltak fel; de vannak olyan listák is, amelyek 150 titkot tartalmaznak. Mindez a 15. század elején (1409–1415) történhetett a Rajna völgyi karthauzi kolostorokban, mint pl. Trier, Mainz, Köln, Strassburg. Úgy tűnik, hogy a titkoknak első ilyen sorozata a karthauzi Esseni Adolf (+1439) műve, akit élénken befolyásolt a kornak Devotio modernája, valamint a tanítványáé, Porosz Domonkosé (+1460), aki valószínűleg több ilyen sorozatnak a szerzője. Valamivel később Alanus de Rupe, domonkos szerzetes Douaiban 1468–70 körül megalapította a Rózsafüzér Társaságot, amely nagyban hozzájárult ennek az ájtatosságnak az elterjedéséhez. Az üdvözlégy második része (Asszonyunk, Szűz Mária. . .) csak később lett része az imádságnak V. Szt. Piusz pápa szorgalmazására, aki maga is domonkos volt, és aki hivatalosan jóváhagyta a rózsafüzért (1568), és terjesztette annak imádkozását. Ő vezette be az ünnepet „Győzedelmes Nagyasszonyunk” tiszteletére 1572. október 7-én, mivel 1571-ben ezen a napon szenvedett vereséget a török hajóhad Lepantónál a rózsafüzér-imahadjárat eredményeként. Az ünnep nevét XIII. Gergely pápa 1573-ban megváltoztatta a „Rózsafüzér Királynője” címére. A dicsőség és az apostoli hitvallás, valamint az 5 tizedet megelőző 3 üdvözlégy az isteni erényekkel kapcsolatban, a tridenti zsinat után, a 16. században került hozzá. A rózsafüzér titkainak számát is lecsökkentették 15-re, vagyis minden tizednek egyetlen titka van. A karthauzi szerzetesek a rózsafüzérrel követték az őskeresztény pusztai remeték szokását, akik egy-egy zsoltárt együtt elmondtak, majd csendben térdelve vagy leborulva azon hosszasan elmélkedtek, és a végén az elöljáró összefoglalta az egyéni imákat a „zsoltárkollektával”. A karthauziak elmondták az üdvözlégy első részét közösen, Jézus nevéhez hozzáfűzték a megfelelő titkot, és azon hosszasan egyénileg elmélkedtek, vagy inkább szemlélődtek. (Vö. Fra Angelico freskóit a firenzei Szent Márk kolostor minden egyes cellájában.) Természetesen manapság a rózsafüzért folyamatosan imádkozzuk, és a titokról való szemlélődés csupán színezi a 10 üdvözlégy lelkiségét. De jó volna, ha tudnánk néha időt szentelni az egyes titkok hosszabb megelmélkedésére, szemlélésére! A karthauziak a titkokat (50 vagy 150) csupán ajánlották szemlélődésre. Valószínűleg Porosz Domonkos volt az, aki az 50 üdvözlégy imát (Quinquagena) tizedekre osztotta, a titkokat hozzáadta, és elnevezte ezt az imádságot „rosarium”-nak, vagyis Mária rózsakoronájának. A titkokat latinul clausulának nevezték, mert ezek zárták le az üdvözlégy imáját. A titkoknak többféle sorozatát lehet találni a 15. század karthauzi kolostorainak kéziratai között. A legtöbb 50 titokból áll, de van 150 titkot tartalmazó is.
II. János Pál pápa 2002 októberétől meghirdette a Rózsafüzér évét.
Minden nap másik olvasót lehet mondani: hétfő - örvendetes, kedd - fájdalmas, szerda - dicsőséges, csütörtök - világosság (korábban az örvendetes), péntek - fájdalmas, szombat - örvendetes (korábban a dicsőséges), vasárnap - dicsőséges.
Ismerünk több féle rózsafüzért is, vannak, akik ezeket összegyűjtötték. Egy Budapesten, 1898-ban kiadott könyv "50 különféle sz. rózsafüzért" tartalmaz.
A pápák mindig is szorgalmazták a Szentolvasó imádkozását, melyet maguk minden nap elvégeztek. II. János Pál pápa különösen nagy alakja volt a rózsafüzér terjesztésének.
A szerda esti rózsafüzérek
Templomunkban minden szerdán (októberben) az esti rózsafüzért a gyermekek közösen imádkozzák a hívekkel. Ilyenkor Kálmán atya néhány gondolattal bevezeti a tizedeket, megmagyarázva a titok jelentését. Segítségként álljon itt a rózsafüzér imádkozásának módja, különösen a titkok sorrendje:
A keresztre a Hiszekegyet imádkozzuk, majd a Miatyánkot, ezt követi három Üdvözlégy. Ezután Dicsőség, majd minden tized előtt a nagy szemre Miatyánk. A Miatyánkot követi tíz Üdvözlégy, melyek közepén ("méhednek gyümölcse Jézus,...") bemondjuk a titkot:
Örvendetes olvasó:
…akit, Te, Szent Szűz, Szentlélektől fogantál.
…akit, Te, Szent Szűz, Erzsébetet látogatván hordoztál.
…akit, Te, Szent Szűz, a világra szültél.
…akit, Te, Szent Szűz, a templomban bemutattál.
…akit, Te, Szent Szűz, a templomban megtaláltál.
Fájdalmas olvasó:
…aki érettünk vérrel verejtékezett.
…akit érettünk megostoroztak.
…akit érettünk tövissel megkoronáztak.
…aki érettünk a keresztet hordozta.
…akit érettünk keresztre feszítettek.
Dicsőséges olvasó:
…aki a halálból feltámadt.
…aki a mennybe fölment.
…aki nekünk a Szentlelket elküldte.
…aki Téged, Szent Szűz, a mennybe fölvett.
…aki Téged, Szent Szűz, a mennyben megkoronázott.
A világosság titkai:
…aki a Jordán vizében megkeresztelkedett.
…aki a kánai mennyegzőn kinyilatkoztatta isteni erejét.
…aki meghirdette Isten országát.
…aki a Tábor hegyén megmutatta isteni dicsőségét.
…aki az Eucharisztiában nekünk adta önmagát.
Ez a meditatív (elmélkedő) imaforma segíthet minden gyermeket (és minket is) abban, hogy a titkokon keresztül Máriával együtt imádkozva bekapcsolódjunk Jézus (és így a Szentháromság) titkainak szemlélésébe.
