Két hír kapcsán kell megjegyeznünk néhány gondolatot énekeskönyveinkről és éneklési szokásainkról. A közeljövőben két európai ország énekes- és imakönyve is megújul: a német nyelvterületen használt Gotteslob és a svédországi Cecilia. Mindkettő a megújulás és a hit jegyében változik. Fontos eszköze ugyanis a hit továbbadásának és megélésének az imakönyv, énekeskönyv. Természetesen korunkban egyre többfelé használnak digitális vetítőket, ami megkönnyíti a hívek bekapcsolódását az éneklésbe, de sajnos olyan tapasztalat is mutatkozik, miszerint gyengül az éneklési tudásunk, kultúránk. Ha mindig csak "elé adják" az embernek a dolgokat, könnyen ellustulhat, és az agynak sem tesz jót.
Tehát két megújított énekes- és imakönyv jelenik meg a közeljövőben két helyi egyházban. Mi a helyzet nálunk? Sok dologban úgy érezzük, mintha egy autópálya leállósávjában döcögnénk egy Trabantban, miközben mellettünk száguldanak el a Volvók és Mercedesek.
Hazánkban jó pár évvel ezelőtt, a nyolcvanas években megjelent az Éneklő Egyház, de előtte jó pár évtizeddel a Hozsanna (Szent vagy, Uram!). Közben imakönyvek tömkelege lett kiadva, természetesen az imák szövege szinte egyikben sem egyezik meg. Az Éneklő Egyház mérföldkő a magyar egyházzenei életben, de kritikaként is felhozható sok minden. Például a Hozsannában szereplő énekszövegektől néhány helyen eltér az Éneklő Egyház szövege, hiszen aktualizálva lett, jobb nyelvezetet igyekszik használni. Tehát negatívum az eltérés, de mégiscsak az Éneklő Egyházban szereplő szövegváltozat a jobb, alkalmasabb. (Hozsanna: "Boruljunk le, és rettegve..."; Éneklő Egyház: "Boruljunk le, s megrendülve...") Stb.
A lényeg, hogy nincs énekeskönyveink terén rend, átláthatóság, útmutatás. Ideje van átdolgozni azokat (a bizonyos bizottságban állítólag jelenlévő egyet nem értés miatt lassú most az ügy), és kiadni egy egységes imakönyvet helyes fordításokkal, úgyszintén egy énekeskönyvet egységes szöveggel, proprium tételekkel és ordináriumokkal (az ÉE sajnos néha használhatatlan tartalmának ömlesztett szerkesztése miatt, a Hozsanna nyelvezete és dallamvilága pedig hittől és intelligenciától távol álló olykor). Valamint támogatni a vetítők ügyét, hogy ahol nincs még vetítő program és projektor, ott mihamarabb hozzájussanak, hiszen hitünk megélésének és terjesztésének alkalmas eszköze.
