Az angyalokról sok tanítás és felfogás létezik annak függvényében, hogy valaki elhiszi, vagy nem hiszi létüket. Az angyalok eredetileg jók voltak, akár az ember: szabad akaratot kapott mindkettő. A IV. Lateráni zsinat így tanít: "...a mindenség egyetlen kezdete, minden láthatónak és láthatatlannak, szelleminek és testinek a teremtője, aki mindenható erejével az idők kezdetétől egyszerre a semmiből teremtette mindkét alkotását: a szellemit és a testit, vagyis az angyalit és az evilágit; végül pedig az embert, aki szellemből és testből mintegy közösen van megalkotva. Az ördögöt ugyanis és a többi démont Isten természetüknél fogva jónak teremtette, de aztán önmaguktól lettek rosszakká. Az ember pedig az ördög sugallatára vétkezett." (DH 800)
III. János pápasága (561-574) idején volt az I. Braga-i (Portugália) zsinat. Ennek a priszcilliaisták és mások ellen szóló kiközösítései között találjuk: " Ha valaki azt hiszi, hogy az emberi lelkek vagy az angyalok az Isten lényegéből léptek elő, mint Manikhaosz és Priscillianus állították: legyen kiközösítve." (DH 455) Valamelyest a témához kapcsolódik egy érdekes gondolat ennek a zsinatnak a dokumentumai között. Az angyalokról beszélünk, de közben nyilván a szellemi világról, melynek ma divatos nagy szerepet tulajdonítani. Klasszikus esetek a rossz dolgokhoz kötődnek, például a viharhoz. A zsinat ezt mondja: "Ha valaki azt hiszi, hogy a világban a teremtmények bizonyos részét a gonosz lélek teremtette, hogy a mennydörgést és a villámokat, a viharokat és a szárazságot a gonosz lélek a saját hatalmával idézi elő, amint Priscillianus mondta: legyen kiközösítve. (DH 458). Ugyanígy talán téves azt hinni, hogy a hóeséskor Isten megrázta a paplanját, vagy amikor villámlik, akkor mérges. De a felhőszakadáskor sem a mennyei vízhálózattal van a probléma...
XII. Piusz pápa (1939-1958) "Humani generis" körlevelében (1950) így ír: "Néhányan aztán vita tárgyává tették, hogy az angyalok személyes teremtmények-e, ill. hogy anyag és szellem között lényeges-e a különbség.
Mások viszont elferdítik a természetfeletti rend "ingyenességének" fogalmát, amikor azt állítják, hogy Isten nem teremthet értelmes lényeket anélkül, hogy ne rendelné és ne hívná őket boldogító színelátására. ..." (DH 3891). Az angyalok Isten teremtményei, akik sajátos módon vannak kapcsolatban az anyagi világgal. Felmerülhet a kérdés, hogy nélkülözhetők-e Isten számára? Lényegtelen és fölösleges kérdés ez, hiszen megkérdezhetjük: fontos-e Isten számára az ember léte, annak megteremtése? Amennyiben Isten így döntött, hogy megteremti az embert és angyalt, akkor ez jó, és ebben nem szabad kételkedni. Az, hogy szükséges-e Isten boldogságához a mi létezésünk, már más teológiai kérdéskörbe terelne minket.
Visszakanyarodva az Egyház kezdeti szakaszának tanításához, figyeljük meg Nagy Szent Leó pápa (440-461) "Quam laudabiliter" levelét, melyet Turribius astrogai püspöknek írt (447). "...mivel az igaz hit azt vallja, hogy az összes, akár szellemi, akár testi teremtményeknek a szubsztanciája jó, és a rossznak semmilyen természete sincs: mivel Isten, aki a mindenség teremtője, semmit sem hozott létre, ami nem jó." (DH 286)
Nagy Szent Gergely az angyalok értelméről azt mondja, hogy Jézusnak több tudása van az angyalokénál, ők nem ismernek mindent. Jézusnak nem emberi természete miatt van tudása. (vö. DH 475)
Szent X. Piusz pápának a tomista filozófia jóváhagyott tételei között találjuk: "Egy szellemi teremtmény saját lényegében teljesen egyszerű. Mégis van benne egyfajta kettős, a lényegnek a léttel, valamint a szubsztanciának az akcidensekkel való összetétele." (DH 3607)
VI. Kelemen pápa az örmények tévedéseivel szemben állítja 1351-ben, hogy az angyalokat Isten jónak teremtette. (vö. DH 1078)
Látjuk tehát, hogy a pápaság története alatt sokan foglalkoztak az angyalok kérdésével, ám mégsem központi téma ez hitünkben.
Nagy Szent Gergely az angyalok értelméről azt mondja, hogy Jézusnak több tudása van az angyalokénál, ők nem ismernek mindent. Jézusnak nem emberi természete miatt van tudása. (vö. DH 475)
Szent X. Piusz pápának a tomista filozófia jóváhagyott tételei között találjuk: "Egy szellemi teremtmény saját lényegében teljesen egyszerű. Mégis van benne egyfajta kettős, a lényegnek a léttel, valamint a szubsztanciának az akcidensekkel való összetétele." (DH 3607)
VI. Kelemen pápa az örmények tévedéseivel szemben állítja 1351-ben, hogy az angyalokat Isten jónak teremtette. (vö. DH 1078)
Látjuk tehát, hogy a pápaság története alatt sokan foglalkoztak az angyalok kérdésével, ám mégsem központi téma ez hitünkben.
