Boldogságok

Cosimo Rosselli (1439–1506): Jézus elmondja a nyolc
boldogságot (Sixtus-kápolna, Vatikán)

Első hallásra a nyolc boldogság, amelyet Jézus a mai evangéliumban elmond, ellentmondásosnak tűnik. Ám a hétköznapi szinten mégis igazolódni látszanak...
"A tömeget látva fölment a hegyre. Leült, a tanítványai odajöttek hozzá, ő pedig szólásra nyitva ajkát így tanította őket: ,,Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa. Boldogok, akik sírnak, mert ők majd vigasztalást nyernek. Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet. Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert ők majd jóllaknak. Boldogok az irgalmasok, mert ők majd irgalomra találnak. Boldogok a szívükben tiszták, mert ők látni fogják Istent. Boldogok a békeszerzők, mert őket Isten fiainak fogják hívni. Boldogok, akiket az igazság miatt üldöznek, mert övék a mennyek országa. Boldogok vagytok, amikor gyaláznak és üldöznek titeket, és hazudozva minden rosszat mondanak rátok miattam. Örüljetek és ujjongjatok, mert jutalmatok nagy a mennyekben; így üldözték ugyanis a prófétákat is, akik előttetek voltak." (Mt 5,1-12a)
Az evangélium örömkiáltással kezdődik, melynek alapja az, hogy Isten országa közel van. Az eredeti boldogságok a "szegények"-ről, a "gyászolók"-ról és az "éhezők"-ről kifejezik Jézus küldetését Izrael szükséget szenvedőihez, és az üdvösségtörténet új korszakának hajnalát jelentik. Mindhárom ugyanazokra az emberekre vonatkozik. A szegények, stb. nem azért azért boldogok, mert erkölcsileg jobbak másoknál, hanem azért, mert Isten különös gondot visel rájuk. Istent úgy képzelték el, mint egy királyt, s egy királynak kötelessége volt a gyengék védelme. Máté evangéliumát utólag is szerkesztette, az tartalmaz betoldásokat. Például itt is a Zsoltárokból. A szegények kifejezéshez hozzáteszi később, hogy "lelki" szegények. A szegények Izrael szükséget szenvedő tagjai, akik jobban kedvelik Isten szolgálatát az anyagi előnyöknél. Szegénységük valódi és gazdasági, de lelki dimenziója is van. Máténál a "lelki" kifejezés áthelyezi a hangsúlyt a szociális-gazdasági szempontról a személyes-erkölcsire: az alázatosságra, a gazdagságtól való függetlenségre, az önkéntes szegénységre. A Bibliában az anyagi szegénység rossz, amin változtatni kell (MTörv 15,11), a gazdagság pedig nem rossz önmagában, valójában szükséges a királyság jólétéhez, de magában hordozza Isten és a szegények elhanyagolásának kockázatát. Nézzük meg a többi kifejezés jelentését is:

A Hegyi beszéd helyszíne

A szelídek kifejezés a Zsolt 37,11-ből származik, "lassan haragvót", "másokkal gyengédet" jelent, másodlagos jelentése a szeretetszolgálat egy formája. A "szomorúak" azért szomorúak, mert látják a gonosz uralmát a földön (eredetileg Izrael fölött). Irgalmasok: ez a felebarátnak való megbocsátásra vonatkozik, és a szeretetre, különösen a szükségben lévők iránt, de az ellenség felé is! Minden bosszúállást kizár ez a kijelentés... A tisztaszívűek kifejezés az Ószövetségben a rituális és erkölcsi tisztaságra utal. Máténál ez a kifejezés közel áll az igazsághoz, és magában foglalja a szövetséghez és Isten parancsaihoz való hűséget, az őszinte imádást. A békességben élők az ószövetségi "שָׁלוֹם" (shalom) szón alapul - a teljes jólét sokszínű fogalma ez. A rabbik a király királyi ideológiáját békeszerzővé demokratizálták, és mindenkinek lelkére kötötték. Máténál a békességszerzés szoros kapcsolatban áll a felebarát szeretetével, következésképpen az irgalmasok boldogságával.
Mindegyik boldogság mesterséges párhuzamra épül. Az összes jutalom Isten országában fog majd megvalósulni. A jutalomról szóló mellékmondatokban az igék passzív alakja teológiai passzív formát jelent: Isten az, aki majd megvigasztal, eltölt, irgalmat gyakorol, hív. Az első és az utolsó kivételével az összes jutalomra vonatkozó ige jövőidőben van; mindvégig az eljövendő eszkatológia uralkodik.
A Hegyi beszéd erkölcsi tartalma tehát mély, és sokrétű teológiai elemzést is kíván. Azonban Jézus Krisztus életét ismerve nem áll távol az embertől ezek megélése. A nyolc boldogság is az Ószövetség és a Jézus Krisztus által kötött új szövetség fényében értelmezhető. Jézus elénk élte ezeket a boldogságokat, melyet a mennyei Atya fog beteljesíteni, amikor eljön Jézus ítélni "élőket és holtakat", hogy kinek-kinek érdemei szerint megadja a lehetőséget a jobbjára, vagy a bal oldalára állni. Isten kezében van az ítélet, de az irgalmasságot is ő gyakorolja. Ő ismeri egyedül minden tettünket és szándékunkat. Isten számára csak az a fontos, hogy mennyire törekszünk azon a bizonyos "tű fokán", vagy ha tetszik a "szűk kapun" bejutni...

Egy áldozópap így elmélkedik a mai evangéliumról: 
"A hegyi beszéd Jézus tanításának központi része és egyben az Újszövetségi Szentírás legfontosabb része is. A keresztény életforma elveiről, követelményeiről. Amolyan alkotmánynak is hívhatnánk. Amit Jézus itt elmondott, különleges tekintéllyel és súllyal bír. Kiemelkedik a példabeszédek és a csodák sorából. Másrészt a hegynek szimbolikus jelentése van. A hegyet más ókori kultúrákban is mindig valamilyen misztikus homály borította. Különlegessége a nehéz megközelítésben, a magasságban van, valamint gyakran felhő és köd száll a tetejére. A zsidó és keresztény hagyományban a  hegy az Istennel való találkozásnak a helye. Számos fontos esemény kötődik hegyhez: az Ószövben Izsák föláldozása Mórija hegyén; az égő csipkebokor története; a Templomhegy; Mózes a Sínai hegyen Isten közelségében jár, s ekkor kapja a 10 parancsot. S ez utóbbi példa adja a kapcsolatot a mai evangéliummal. Mert az Ószövetségben a Sínai hegyi parancs átadása egy rendkívül fontos pont a választott nép életében. Isten a hegyen szólt Mózeshez. Az Újszövetségben Jézusnak az Isten Fiának tanítása szintén a hegyen hangzik el. Mert itt is Isten tanít az Ő szent Fia által, szól az emberhez, itt köttetik az új-szövetség. És mivel ez az újszövetség tanításának központja, ezért nevezik hegyi beszédnek. (...)

Jézus megtérésre szólította az embereket, mert tudta, hogy csak Isten közelében találhatják meg vágyaik beteljesedését: a boldogság, a szeretet és a béke országát. Jeruzsálemben a Szent Sír Bazilikának az egyik titka Szent Ilona kápolnájának falában található. (Szent Ilona, Nagy Konstantin császár anyja volt, aki a kereszténység államvallássá tétele után bazilikákat épített a legszentebb helyek fölé, így Jézus sírja fölé is. A leírásokból tudjuk, hogy ő találta meg Jézus keresztfáját. Ennek helyszíne az ő tiszteletére emelt kápolnában van.) Ennek a kápolnának a falába, a középkorban a keresztes csapatok nyomában érkező zarándokok ott hagyták kezük nyomát, hitüket. Kereszteket véstek a falba, rengeteget, mégpedig ezerszámra. És mindegyik keresztnek jellegzetes formája van. A vésések mélységével térben is próbálták érzékeltetni a szent keresztet. S így vált láthatóvá, hogy a keresztnek a térben nyolc sarka van. Ez a zarándokok hite és kézjegye, s egyben üzenete is. A nyolc boldogság. A kereszt és a nyolc boldogság összetartozik. Csak az értheti meg a nyolc boldogság értelmét, aki nem vonakodik a kereszttől. Aki mindennap felveszi keresztjét, és Mestere nyomába szegődik, követve őt, akármerre is megy. S aki életében Krisztust követi, annak fel fog tárulni a nyolc boldogság titka is. Így lehetséges az, hogy valaki, miközben Jézust követi nélkülözések, üldözések, igazságtalanságok és megalázások közepette, még is boldog lesz szívében. S ez a boldogság meghalad minden földi elképzelést és fizikai valóságot. Mert az ő országa nem ebből a világból való."