Az evangélium tanúsága alapján bölcsek érkeztek a Szent Családhoz, hogy Jézusnak tiszteletüket tegyék. Origenész (III. század) mondja, hogy a három ajándék három személyre enged következtetni. Így tehát a hagyománynak tulajdonítható a három bölcs, később aztán három király. Ők jelentik a világmindenséget, hogy akik bizonyos égtájakhoz köthetők, mind hódolnak Isten előtt, elismerik őt Uruknak. Még a bölcsek és királyok is, pedig akadt a hatalmasok között, aki nem csak gonosz volt, de félt is, megijedt. Ő volt Heródes. A zsolozsmában énekeljük: "Gonosz Heródes irigyen, Krisztus jöttére miért remegsz? Mulandó jót el nem ragad, ki országolni mennyet ad."
A mai ünnep tehát hármas jelentőséggel bír. A Napkeleti bölcsek elismerik a várva várt királyt a gyermek Jézusban. Ők az első népek képviselői, akik "beléptek az Egyházba". Most mi magunk vagyunk a királyok, akik Krisztusnak hódolunk, adományokat viszünk elé, és találkozunk vele a szentmisében. Minket a hit csillaga vezet Betlehembe. Másodszor pedig (1969-ig volt így) az ünnep tartalmához tartozik Jézus megkeresztelkedése. Ekkor nyilvánította ki az Atya, hogy Jézus a Fölkent, akiben kedve telik. Ez a megnyilvánulás (Epifánia). Ezt ünnepeljük jövő vasárnap.
A harmadik a kánai menyegző csodája, ami szintén Isten hatalmának, Krisztus Istenségének kinyilvánulása. Ez volt az első csoda, amit véghez vitt Jézus.
Az ajándékok, melyeket a bölcsek vittek, szimbolikusak. Az ajándékok száma (3) is szimbolikus, hiszen ez szent szám. Az egyiptomi hármas istenségre is gondolhatunk (Ízisz, Ozirisz és Hórusz), vagy a rómaira (Jupiter, Junó, Minerva). De a világ felosztása is hármasságot követ: menny (ég), föld, alvilág. A hagyomány szerint a három bölcs három korosztályt is képviselhetett, nem csak három tájat (Afrika, Ázsia, Európa). 700 körül Tiszteletreméltó Béda (Beda venerabilis) mondja, hogy a fiatal Gáspár mint fekete afrikai, az agg Menyhért európai királyként, az élete delén járó Boldizsár pedig Ázsia képviseletében jelent meg.
Az arany az istenségnek szól. Isten is a legdrágábbat adta nekünk, Fiát. Így mi is igyekszünk a legértékesebből adni az ajándékot. A mirha egy keserű ízű illatos nedv, amit száradás után a tömjénbe kevernek. Az ókorban orvosi és kozmetikai szer is volt. A szent kenetek alapanyagául is szolgált (Ex 30,22-33), így utal Krisztus szenvedésére, halála utáni megkenésére. A tömjén pedig kikristályosodott gyanta. Ez is az Istenségnek szól, de szimbolizálja Krisztust, aki "jóillatú áldozat", aki felemelkedve összekapcsolja Istent és az embert. A liturgia a negyedik század óta használja a tömjént.
Spanyolországban, Olaszországban a mai napon ajándékozzák meg a gyermekeket. Németországban a gyermekek keleti öltözékben, koronával a fejükön járják a házakat, hogy pénzt gyűjtsenek a harmadik világ szegényeinek. Látható a három bölcs számos festményen is, de zenei művekben is emléket állítanak nekik. Így tett Richard Strauss is, az ismert osztrák zeneszerző a "Die heiligen drei Könige" című művében.
Szent Ilona (a kereszt megtalálója) elhozta keletről a bölcsek csontjait, és a milánói püspöknek, Eustorgiusnak ajándékozta. Amikor Barbarossa Frigyes császár 1164-ben kifosztotta a lombard metropoliszt, az ereklyéket kancellárjának, Dasseli Rajnaldnak, a kölni érseknek adományozta. Olyan méretű zarándoklatok lettek a Rajna völgyében ezután, hogy Kölnben katedrálist kellett emeltetni. Minden január 6-án fölnyitják az ereklyetartó szekrényt, s láthatóvá teszik a három megkoronázott koponyát.
 |
| A napkeleti bölcsek ereklyetartója a kölni dómban |
