Hangverseny

2010. november 4-én (csütörtök), este 19:00-kor plébániatemplomunkban (a helyi önkormányzat meghívására) hangversenyt ad az Accord Quartet. A nemzetközileg is ismert négy tagú (quartett) együttes 2001-ben alakult zeneakadémista növendékekből. Magyarországon koncerteztek a Budapesti Őszi Fesztiválon, a Budapesti Tavaszi Fesztiválon, a Magyar Rádióban, a Zeneakadémián, a Francia Intézetben, Eszterházán és a Magyar Tudományos Akadémián. Külföldi mesterkurzusokon is részt vettek. Európa szinte minden országában felléptek többek között olyan neves koncerttermekben mint a Brüsszeli Szépművészeti Múzeumban, a Madridi Szépművészeti Múzeum és a szentpétervári Ermitázs. 2008 áprilisában a Brüsszeli Tudományos Akadémián a belga királyi családnak és Magyar Köztársasági Elnöknek és kíséretének adtak koncertet.
2009-ben a nemzetközi Brahms-versenyen, Pörtschachban 1. díjat nyertek. Emellett számos verseny első három helyezettjei között vannak.
Repertoárjukon szerepelnek többek között Bach, Mozart, Bartók, Brahms, Haydn, Janáček, Schubert, Puccini zeneszerzők művei. Előszeretettel játsszák kortárs magyar zeneszerzők műveit is.

A pilisszentkereszti hangverseny műsora:
JOSEPH HAYDN (1732-1809): C-dúr vonósnégyes
LIGETI GYÖRGY (1923-2006): 1. vonósnégyes
PJOTR ILJICS CSAJKOVSZKIJ (1840-1893): D-dúr vonósnégyes
Hivatalos honlapjukat megnézhetik itt.
Mindenkit szeretettel várunk!

Az est során felcsendülő művek:
1. Joseph Haydn: C-dúr vonósnégyes, op. 74, No. 1 (Hob. III. 72.)
(I. Allegro; II. Andantino; III. Menuet. Allegro; IV. Finale. Vivace)
Az első tételt két akkordból épített pregnáns kadencia előzi meg. (A hosszan kitartott vezetőhangnak ezt a dinamikus erejét a fiatal Beethoven is felismeri hét évvel e vonósnégyes keletkezése után, amikor első szimfóniájának páratlanul izgalmas bevezető ütemeit megalkotja.) Ebben a kvartettben nemcsak a bevezetés utal a szimfonikus koncepcióra, hanem az első tétel tematikája és hangszer is. A motivikus egység mellett ezúttal a harmóniai lehetőségekben keresett új kifejezést Haydn. A lassú tétel számára is a szonátaforma keretét választotta, az idillikus 3/8-os főtéma által meghatározott hangulatvilág drámai „visszáját” mutatva be a kontrasztokban gazdag kidolgozási szakaszban. A menüett triójának osztrák népdalt idéző hangja Schubert világának előhírnöke. Szonátaformában íródott a finálé is, amelynek járótémája egyike Haydn népszerű „duda”-motívumainak.
Haydn vonósnégyeseiről itt olvashat bővebben.

2. Ligeti György: 1. vonósnégyes, Metamorphosies nocturnes
A 2006-ban, Bécsben elhunyt zsidó származású magyar zeneszerzőről nem hallunk annyit, mint például Haydnról, vagy Mozartról. Mégis, előszeretettel tűzik műsorukra most, halála után is, akárcsak életében. A világháború utáni műveinek egy része népdalfeldolgozásokból állt, másik részét az "asztalfióknak" írta. A "Pápainét" annak ellenére betiltották, hogy népdalfeldolgozás, feltehetően azért, mivel gyilkosságot illusztrált és ezért "disszonáns"-nak tartották). Az első művei Bartók hatását mutatják. A korszak legfontosabb művei (Musica ricercata, 1. vonósnégyes, Éjszaka-Reggel) útkeresésként is felfoghatók saját nyelv kialakítására, saját eszközök kifejlesztésére.
Ligetivel kapcsolatban két írást is elolvashatnak itt és itt.

3. Pjotr Iljics Csajkovszkij: D-dúr vonósnégyes
1871 februárjában új műve született, a D-dúr vonósnégyes. Csajkovszkij maga sem titkolta, hogy zilált anyagi helyzete késztette e mű komponálására. Ebben az időszakban különösen nehéz napokat élt át, ezért örült Nyikolaj Rubinstejn javaslatának, hogy rendezzen koncertet saját műveiből. Egy ilyen műsorból nem hiányozhatott a vonósnégyes, amelynek komponálása februárban minden idejét lekötötte. Komponálás közben felsejlett benne egy kőműveslegénytől hallott népdal: a vonósnégyes andante cantabile tételében ezt dolgozta fel. Március 28-án Moszkvában, a nemesi társaság kistermében tartotta meg első szerzői estjét, amelyen először hangzott fel új műve.

XVI. Benedek pápa a 80. születésnapjára
rendezett hangversenyen

XVI. Benedek pápa, akiről köztudott, hogy mennyire szereti a zenét - nem csak hallgatni, hanem művelni is - pápasága során is többször kifejtette a zene fontosságát a hitünkben, liturgiánkban. Noha a most meghirdetett hangverseny nem egyházzenei jellegű, fontos, hogy a hívő ember közel álljon szellemileg is a klasszikus zenéhez. A falunkban felállítandó Szent Erzsébet szobor aktualitása kapcsán is felidézhetjük a Szentatya nemrég elmondott szavait a szentről: "Kedvelte a játék örömét, a zenét és a táncot, sokat imádkozott, és már nagyon fiatalon különleges figyelmet szentelt a szegényeknek, akiket jó szóval és szeretettel vigasztalt. (...) Erzsébetet örökségével és kíséretével Eisenachba, Wartburg várába küldték; itt németül, franciául, latinul, zenét és hímzést tanult."