"Kemény tisztaságát..." - Szent Imre ünnepe

Szent Imre szobra - Görgényszentimre

Egyik népszerű Hozsanna-énekünkből olvasható a címbeli idézet. Pénteken Szent Imrét ünnepli az Egyház, főként Magyarországon. Az ún. "magyar szent család" harmadik tagja Szent Imre. Nem pontos ugyan a kifejezés, hogy harmadik, hiszen nem ő volt az egyetlen gyermeke Szent István királynak és Boldog Gizellának...
Valószínűleg 1007-ben született Székesfehérvárott. Nevelésére különös gondot fordítottak szülei. 1015-ben oktatását átvette Gellért püspök, aki Velencéből Szentföld felé tartva I. István udvarába került Győrszentmártonon a mai Pannonhalmán, és a király mellett maradt eredeti szándékától eltérően.
Tizenöt éves korától atyja, I. István mellett nevelkedett, ahol az államirányítás tudományát, a hadvezérséget, a diplomáciát sajátította el. I. István Imre herceg nevelését annak huszonhárom éves korában fejezte be. Imre kész volt az uralkodásra, így megfelelő feleséget kerestek számára. A korabeli hagyomány három uralkodóházat említ, ahonnan a felesége származhatott, a lengyel, horvát és görög uralkodóházat, írásos emlék nem maradt fenn. Egy biztos: szűzi életet éltek, ami azt is jelenti, hogy Imre herceg apja kifejezett kívánságára házasodott csak meg, de aztán is szűzies életet élt. Veszprémi hagyomány szerint titokban a város székesegyházának északi oldalán lévő Szent György-kápolna falai között tett tisztasági fogadalmat.
Halálának pontos helye sem ismert, valószínűleg egy vadkan öklelte fel a bihari Igfon-erdőben (az országnagyok kedvelt vadászterületén). Itt épült fel a XI.-XII. század fordulóján a Szent Imre apátság épülete (szentté avatása után). Mivel a középkori szokás szerint a szentek halálának helyszínén monostort építettek, így ez is ezt erősíti meg. Holttestét az akkor még épülő fehérvári bazilikában helyezték el.
VII. Gergely pápa 1083. november 4-én I. Istvánnal és Gellért püspökkel együtt szentté avatta. Ünnepe: november 5. Imre herceg halálában szerepet játszhatott a német-magyar politikai viszony is. Szent Henrik halálával a bajor uralkodócsalád férfiágon kihalt, így lehetséges örökösként szóba jöhetett az utolsó nőági leszármazott, Imre is. Konrád nyilván számolt a lehetőséggel, ezt bizonyítja, hogy 1030-ig kifejezett ellenséges viszony volt a két ország között, míg 1031-ben egy csapásra megszűnt a háborús állapot és békét lehetett kötni.
Fő attribútuma a liliom, mint a tisztaság és ártatlanság szimbóluma. A magyar nép igen korán a fiatalság pélaképének állította be. Ismert volt "kemény tisztasága", melyet az udvari neveltetése során szüleitől tanulhatott meg. Számos magyarországi templom az ő tiszteletére lett felszentleve. Ünnepe alkalom, hogy életén és példáján elgondolkozva erőt merítsünk hétköznapi küzdelmeinkhez, az ellenségeinkkel való kapcsolatunkon is elgondolkozva.