1. "Íme, a Szűz fogan és fiút szül..."
Az evangélisták "hírforrása" Mária volt, természetesen nem mind a négynek. Főleg Lukácsnál állíthatjuk, hogy Máriától tudott meg sok dolgot Jézussal kapcsolatban. "Mária meg mind emlékezetébe véste szavaikat" (Lk 2,19 és 51) - halljuk karácsonykor. Mária üdvtörténeti jelentősége fontos volt mindig is, és ezt ő is tudta, mert megértette Isten akaratát, bár nem tudta felfogni egészen. Mária tizennégy éves lány volt Jézus fogantatásakor. Olyan elterjedt volt Palesztinában neve (Mária), mint például hazánkban. József is és Mária is Dávid nemzetségéből származtak. Lukács ezt mondja: "vessző kél majd Jessze törzsökéből, s hajtás sarjad gyökeréből", ahogyan Izajás jövendöli. Istenre való hagyatkozását már említettük: nem volt értelmetlen számára Isten akarata. A Fiú megszületése előtt össze kellett írni a népet, népszámlálás volt. (Ez egyébként még Mózesnek is nehezen sikerült a törzsek körében.) A Názárettől Betlehemig vezető út csaknem 150 kilométer és az utak sem voltak jók. Szamárháton ez négy napig tartott. Érdekes, hogy át kellett haladniuk Garizim-hegyénél, amely vidék szakadás és hűtlenség jelévé vált már akkorra. A Jézus által bejárt utat pedig az Egyháznak is be kell járnia, ahogyan Ő megmondta. Sokszor kell az Egyháznak a szakadással és belső hűtlenséggel szembesülnie. Mária lehet ekkor is példa, aki ezen a területen is "hordozta" Jézust.
Mária Istenanyaságáról a Katolikus Egyház Katekizmusa így ír:
484 Az "idők teljessége" (Gal 4,4), azaz az ígéretek és az előkészületek beteljesedése a Máriához szóló angyali üdvözlettel kezdődik. Mária arra kap meghívást, hogy azt fogadja méhébe, akiben "az istenség egész teljessége testileg" lakozni fog (Kol 2,9). Az isteni válasz az ő kérdésére -- "hogyan történik ez, hiszen férfit nem ismerek?" (Lk 1,34) -- a Lélek ereje által adatik: "a Szentlélek száll tereád" (1,35).
485 A Szentlélek küldése mindig kapcsolatban áll a Fiú küldésével, és hozzá van rendelve.[669] A Szentlélek, aki "Úr és elevenítő", azért küldetik, hogy Szűz Mária méhét megszentelje és isteni módon megtermékenyítse, hogy Mária az Atya örök Fiát foganja, az ő emberségéből fölvett emberségben.
495 Az evangéliumokban Máriát "Jézus anyjának" nevezik (Jn 2,1; 19,25), [Vö. Mt 13,55.] a Szentlélek indítására már Fiának születése előtt "az én Uramnak édesanyjaként" ünneplik (Lk 1,43). Ő, akit Mária emberként a Szentlélek által fogant, s aki teste szerint valóban Mária Fia lett, nem más, mint az Atya örök Fia, a Szentháromság második személye. Az Egyház vallja, hogy Mária valóban Istenszülő (Theotokosz). [DH 251]
509 Mária valóban "Isten Anyja" amiatt, hogy Anyja Isten emberré lett örök Fiának, aki maga Isten.
Nagy Szent Leó így fogalmaz 451-ben a Kalkedóni zsinaton: "A Szentatyák nyomdokait követve mindnyájan egy szívvel-szájjal valljuk és tanítjuk, hogy a mi Urunk Jézus Krisztus egy és ugyanaz a Fiú, Ugyanő tökéletes az istenségben és tökéletes az emberségben, Ugyanő valóban Isten és valóban értelmes lélekből és testből álló ember, Ugyanő az Atyával egylényegű istensége szerint és velünk egylényegű embersége szerint, "minden szempontból hasonló hozzánk, a bűnt kivéve" [Zsid 4,15]. Aki az idő kezdete előtt az Atyától született istensége szerint, Ugyanő született a végső kor napjaiban az Istenszülő Szűz Máriából embersége szerint, érettünk és a mi üdvösségünkért..."
XIV. Benedek pápa a keletiek számára ezt írja elő 1473-ban: "(Én, N. erős hittel hiszem és vallom) az első Efezusi zsinatot, sorrendben a harmadikat, és hitvallást teszek amellett, amit ott a rosszemlékű Nesztoriosszal szemben határoztak, vagyis, hogy az istenségnek és az emberségnek kifejezhetetlen és felfoghatatlan egységét az Isten Fiának egy személyében számunkra az egy Jézus Krisztus valósította meg, és ez okból a Boldogságos Szűz valóban Isten szülője."
VI. Pál pápa 1964-ben ezt mondja: "Szűz Máriát ugyanis, aki az angyali üdvözletkor szívébe és testébe fogadta Isten Igéjét, és világra hozta az Életet, Istenünk és Megváltónk igazi anyjának ismerjük el és tiszteljük. Fiának érdemeiért a megváltásban fenségesebb módon részesedett, s Vele szoros, felbonthatatlan kötelék által egyesült; azt a nagyszerű feladatot és méltóságot kapta, hogy anyja legyen Isten Fiának, így kiváltképpen is szeretett leánya az Atyának és szentélye a Szentléleknek, s e rendkívüli kegyelmi ajándékok miatt messze fölötte áll minden mennyei és földi teremtménynek." (LG)
2. Mária, a mi Királynőnk
(jövő héten folytatjuk...)
