A büntető törvény az ellensúlyozás elvére épül: aki kárt okozott, fizessen az általa okozott károsodásért. Az egyéni igazságszolgáltatás legalizálásának tekinthetjük. Jézus idejében ezt a törvényt nem alkalmazták már szigorúan.
Jézus nem a védekezés vagy az egyszerű nem-ellenállás magatartását javasolja, hanem egyenesen a feltétlen megadásét. Annak, aki követi Krisztus tanítását, nem betű szerint kell megvalósítania az általa bemutatott példákat, hanem ezek szellemében kell eljárnia. Nem fizikailag kell odatartani arcunk másik felét az üldözőknek: az a fontos, adjunk lehetőséget az elvetemült embernek, hogy elgondolkodhassék tévedésein. Arculütéseket elszenvedni, átengedni az alsó ruhát annak, aki a felsőt kéri, együtt "sétálni" olyasvalakivel, aki a hatalmat gyakorolja, vagy biztosíték nélkül kölcsönt adni, olyan tettek, amik jól jellemzik a keresztény ember magatartását. Az ember azonban csak akkor cselekszik Krisztus szándéka szerint, ha a jogtalan parancsokat, a rossz bánásmódot és a kárt azért fogadja el, mert szereti azokat, akiktől ezek erednek.
Krisztus tanítványának azok helyett is hordoznia kell a keresztet, akik ezt számára készítik. Nem arról van szó, hogy passzív módon kell elviselnünk a visszaéléseket és tétlennek kell maradnunk az igazságtalansággal, a társadalom rendellenességeivel szemben, hanem legalábbis időlegesen le kell mondanunk minden megtorlásról és esetleg néhány jogunkról is, hogy a hozzánk hasonlóan üdvösségre teremtett társainkat segítsük a megtérés felé.
A keresztény törvény lényege a szeretetben áll, és ezekben az állításokban, miként a hegyi beszéd más részeiben is, ez a gondolat különös módon válik hangsúlyossá.
Az evangélium második része az ellenség iránti szeretetről szól. A Leviták könyve arra kötelezte a zsidót, hogy tanúsítson szeretetet a felebarát iránt. Az embernek távol kell tartania magát a megtorlás lelkületétől, és a megértést, illetve a megbocsátást ki kell terjeszteni a szövegben említett igaztalan módon támadókra is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ember vágyainak és méltóságának egyre jobban megfelelő életfeltételek megteremtésére ösztönző keresztény szeretet nevében jóváhagyjuk az igazságtalanságokat, a visszaéléseket és a zaklatásokat. A "zsarnokot" nem szabad bátorítani, sőt az ő érdekében és testvéreink javára ellent kell neki állni.
Jézus azért halt meg, mert nem engedett az okosság és a józan ész diktálta szavak nyomásának.
Jézus utánzása a keresztény tevékenység egyetlen normája: az egyedüli út, amelyen a farizeusi erkölcsöt felül lehet múlni. Olyan tökéletessé válni, mint az Atya, gyakorlatilag annyit jelent, mint Krisztust utánozni az atyai akaratnak való teljes és hősies alárendelődésében és a testvéreknek való odaadottságban. Az ember Krisztus utánzásával - vagyis a felebaráti szeretet gyakorlásával és a hegyi beszédben meghirdetett program egészének elfogadásával - válik olyan tökéletessé, mint az Atya.
Isten mindenkit az üdvösségre szánt, azt is, aki később a szabad akaratából eltért a rossz útra, vagy nem a jót választotta. Az igaz és a gaz egyaránt meg van hívva az üdvösségre, de mivel közösségi lények vagyunk, kötelességünk ebben segíteni is egymást.
