Szent Cirill és Szent Metód

Szent Cirill (827 – 869. február 14.) bizánci filozófus, hittérítő, nyelvtudós, a szláv írás megalkotója, Európa társ-védőszentje, Szent Metód testvére volt. Konstantin (a Cirill nevet nemsokkal halála előtt vette fel) tanulmányait Konstantinápolyban végezte, s később az egyetem filozófiatanára lett. A több nyelven beszélő, nagy műveltséggel rendelkező Konstantin első útjának célja 851-ben az arab fővárosban zajló keresztény-muzulmán hitvitákban a keresztény tanok megvédése volt. Hazatérését követően folytatta a tanítást, majd 858-ban rövid időre kolostorba vonult, követve bátyját Metódot, aki már régebben a szerzetesi életet választotta. 860-ban mindkét testvér császári utasításra a kazárok földjére ment, ahol a keresztény tanokat terjesztették. Küldetésük ideje alatt Kerszoneszben (Krim félsziget, Szevasztopol mellett) felkutatták Szent Kelemen vértanú földi maradványait. Rasztiszláv morva fejedelem szláv nyelvet beszélő szerzeteseket kért Bizánctól. A küldetéssel a szláv nyelvet jól ismerő Konstantint és Metódot bízták meg, akik társaikkal 863-ban érkeztek meg Rasztiszláv udvarába, ahol a szláv nyelvű liturgia bevezetése mellett, iskolát alapítottak, lerakva a szláv nyelvű papképzés alapjait. A szláv írás, a glagolita ábécé megalkotása és elterjesztése, valamint egyházi könyvek szláv nyelvű fordítása szintén Konstantin érdeme volt. Több mint 3 évnyi munkálkodásukat követően 867-ben Rómába mentek, s egyúttal magukkal vitték a Szent Kelemen ereklyéket is. Konstantin hitvitájában sikeresen megvédte a népnyelv liturgikus használatát azon ellenzőkkel szemben, kik csupán a latin, héber és a görög nyelvű liturgiát fogadták el. II. Adorján pápa engedélyezte a szláv nyelvű liturgiát. Rómában Konstantin szerzetes lett, s felvette a Cirill nevet, de rövidesen megbetegedett és 869. február 14-én meghalt. Rómában, a Szent Kelemen templomban temették el.
Szent Metód a Bizánci Birodalomhoz tartozó Szaloniki városa közelében született. Apja a bizánci hadsereg tisztje volt. Anyja származását tekintve már a kora középkorban megindult a verseny az egyes szláv népek között. Vannak források, amelyek szerint bolgár származású, más források szerint örmény. De 14. századból származó krónika szerint akár ruszin származású is lehetett. Metód fiatal koráról keveset tudunk. Konstantinápoly legjobb tanítóktól tanulhatott, mint testvére Cirill. Korán kolostorba vonult, ahol a Biblia szláv nyelvre fordításával foglakozik. Ismeretek szerint mind a négy Evangéliumot és a zsoltárok könyvét fordították ószláv nyelvre. Ehhez kidolgozták az ószláv ábécé-t és megalkották az ószláv liturgikus templomi nyelvet.
862-ben Rastislav morva fejedelem Bizánctól kért hittérítőket, III. Mihály bizánci császár őt és testvérét, Cirillt bízta meg a feladattal. 863-ban érkeztek meg a fejedelem velehradi udvarába, ahol mintegy negyven hónapon át működtek. A germán befolyás megőrzése céljából a szláv nyelvű liturgia bevezetése miatt eretnekséggel vádolták meg a testvéreket, akik hogy a vád alol felmentsék magukat Rómába mentek. Utközben Kocel pannóniai fejedelem (861-876) udvarába töltöttek egy évet ahol ez alatt az idő alatt ötven szerzetest tanítottak meg a szláv ábécére és a szláv liturgiára. 867-ben Rómában tisztázták magukat a vádak alól. II. Adorján pápa írásban engedélyezte nekik a szláv liturgiát, illetve a szláv nyelvre fordított bibliai könyvek terjesztését.
Rómából öccse halálát követően 869-ben egyedül indul vissza Moráviába. Időközben Kocel fejedelem közbenjárására 870-ban a pápa a 6. század óta betöltetlen sirmiumi székhellyel püspökké szentelte, működési területéhez Nagy-Morávia és Pannonia területe tartozott. Ez újabb konfliktusok forrásává vált közte és a Salzburgi érsek között, aki ugyancsak magának tekintette ezeket a területeket és a latin nyelvű misézést igyekezett ezeken a területeken kötelezővé tenni. Metódot elfogták és 2 és fél évre börtönbe vetették. Pápai közbenjárására szabadult ki a fogságból de Pannonia területére püspöki hatalmát már nem kapta vissza Kocel halálát követően ez a terület bajor nemesek és a Salzburgi érsek fennhatósága alá kerül. 870-ben a bajor püspökök a pápa tudta nélkül börtönbe vetették, s csak két és fél év után, VIII. János pápa parancsára engedték szabadon. 873-tól már mint érsek, ismét Moráviában élt. Moráviában Szvatopluk elkergette a német nyelvű papságot, VIII. János pápa támogatását is élvezve biztosított volt Metód háborítatlan működése és az ószláv liturgia használata. 880-ban ismét meglátogatta a pápát, 882-ben pedig Bizáncba utazott, ahonnan 884 közepén tért vissza Moráviába. A Metód-legenda szerint a Duna vidékén találkozott a magyar „királlyal” is. VIII János 882-ben bekövetkezett halálát követően ismét bizonytalanná vált helyzete. 885-ben súlyosan megbetegedett. Halálos ágyán Gorazdot választotta utódjául, tanítványai székesegyházában temették el. Halált követően a bajor püspököknek még 885-ben sikerült elérniük, hogy a szláv nyelven történő istentiszteletet a pápa betiltsa Moráviában. Követőinek, tanítványainak egy részét kivégezték, míg mások Bulgáriába és Horvátországba menekültek. Szent Metód fordította szláv nyelvre a Biblia nagy részét, Ióannész Szkholasztikosz Nomokánon-át (egyházi jogszabályok gyűjteménye), valamint egy paterikont. Költői működésének emléke még Szaloniki Szent Demeter emlékére írott kánonja.
II. János Pál pápa 1980. december 31-én Szent Cirillt és Szent Metódot Európa társ-védőszentjévé nyilvánította. Ünnepnapjuk február 14.
Ma este ünnepi szentmisével emlékezünk meg róluk!