A kereszténységtől nem áll távol az, hogy a teremtett világból jelképeket alkosson. Ez szükséges, hiszen Isten misztériumait nem tudjuk egészen felfogni, csupán megközelíteni. Jézus Krisztus emberségét és istenségét hisszük, de logikusan megmagyarázni nem tudjuk, mert „Isten titkai kifürkészhetetlenek”. Az örökkévalóságban viszont mindent világosan és egyértelműen fogunk tudni – természetesen azt, ami örök boldogságunkhoz feltétlenül szükséges lesz...
A sokak számára olya kedves delfinről essék szó. Az ókori képábrázolásokon sokszor látható halakkal együtt, és néha még a tengeri kígyó (sárkány) is felbukkan. A delfint emberbarátnak tartották, amely a hajótöröttek segítségére siet, a halászok segítője, az elhunytak lelkeinek kísérőjeként királyi hal. Aesopus meséjében az oroszlán ezt mondja a delfinnek: „Te a tenger állatai fölött uralkodsz, én a szárazföldiek fölött”. A tengeri istenek kíséretéhez tartozott, a habokból született Aphroditééhez is. Muzikálisnak tartották a delfint, így Apollón kíséretében is szerepel. A szarkofán ábrázolt delfin jelentése: jó utat kívántak vele az eltávozott léleknek a túlvilágra. Később csupán a túlvilágot jelentő hullámvonal maradt meg ábrázolásként.
„Az 5. században már feltűnik keresztény képábrázolásokon is delfin!”- állítja Vanyó László. Látható keresztelő medence belső oldalán, fölötte az A és Ω, és a XP jel, a Lélek-galamb. A medence alján, a delfin alatt három hal, nyilván a megkereszteltek jelképei.
A Sant’ Apollinare Nuovo 6. századból származó egyik mozaikján (Ravenna) látható Péter és András apostolok meghívása. Jézus felszólítja a két halászt, hogy hagyják ott mesterségüket, és legyenek tanítványai. „Jöjjetek utánam, és én emberhalászokká teszlek titeket” – mondja nekik (Mt 4,18-20). A hallal teli háló mellett látható egy delfin, mely nyilván az apostolt tevékenységében segítő Krisztust jelenti.
A hal keresztény szimbolikájához még annyi hozzátartozik, hogy annak szeme mindig nyitva van, nem alszik, nem pislog. Állandóan ébren van. A halszemet kapcsolatba hozták az örök élettel is. Ebből a szempontból is alkalmas lett a Krisztus-szimbólumnak, de a megváltott emberi létjelzésére is.
Nézzünk néhány idézetet a témával kapcsolatban:
Tertullianus így fogalmaz: „Mi halacskák a vízben születtünk”. Szent Ambrus ezt mondja: Rajtad áll, hogy a kegyelem által a vizek újjá szüljenek, amint újjá szülik a többi élőlényt is a földi életre.”
Szent Kürillosz egyik katekézisében pedig ezt írja: „Jézus kifog téged a horoggal, nem azért, hogy megöljön, hanem azért, hogy a halál által életet adjon neked.” De hasonló Alexandiriai Kelemen Krisztus-himnusza is:
„Megváltást remélő,
„Megváltást remélő,
Halandók halásza;
Szennyes tengerárban,
Ellenség-hullámban
Boldogító élettel
Minket hívogató
Tiszta szép Halunk.” – Ladocsi Gáspár fordítása.
Gondojunk keresztségünkre, és adjunk hálát Istennek szüleinkért, akik minket, „kis halacskákat” megkereszteltettek a vízzel, hogy örök életet nyerjünk Krisztusban, aki megmenti életünket, akár a delfin...