Jégtörő Mátyás

"Ezekben a napokban a testvérek körében - mintegy százhúszan lehettek együtt - Péter szólásra emelkedett: "Testvérek, férfiak! Be kellett teljesednie az Írásnak, amelyet a Szentlélek Dávid szájával Júdásról, azok vezetőjéről jövendölt, akik elfogták Jézust. Közénk számított, a mi szolgálatunk jutott neki is részül. Gonoszsága bérén telket szerzett magának, amikor pedig lezuhant, kettérepedt és kifordultak a belei. Erről Jeruzsálem minden lakója tudomást szerzett, úgyhogy azt a telket az ő nevükön Hakeldamának, azaz vérmezőnek nevezték el. Benne van ugyanis a zsoltárok könyvében: Lakóhelyük váljék sivataggá, ne lakja senki sátrukat. És: Tisztségét kapja meg más. Kell tehát, hogy azok közül, akik mindig velünk tartottak, amikor a mi Urunk, Jézus közöttünk járt-kelt, kezdve János keresztségétől egészen mennybevétele napjáig, valaki velünk együtt tanúskodjék feltámadásáról." Kijelöltek hát kettőt, Józsefet, akit Barszabbásznak vagy más néven Jusztusznak is hívtak, és Mátyást. Majd imádkoztak: "Uram, ki belelátsz mindenkinek a szívébe, mutasd meg, e kettő közül kire esik választásod, hogy átvegye az apostoli szolgálatban azt a helyet, amelyet Júdás hűtlenül elhagyott, hogy az őt megillető helyre jusson." Ezután sorsot vetettek. A sors Mátyásra esett, így a tizenegy apostolhoz sorolták" (ApCsel 1, 23–26)

Giovanni Francesco Barbieri (1591-1666):
Der Apostel Matthias

A Mátyás név zsidó szó, jelentése 'Istennek ajánlott' vagy 'Istennek ajándéka' vagy 'kisded' vagy 'alázatos'. Alázatos lehet az, aki nyomorúságot szenved, aki megvizsgálja saját magát, és úgy találja, hogy semmi jót nem érdemel, és az is, aki meglátja Isten hatalmasságát, és megutálja önmagát. Mátyás apostol mindháromnak megfelel, mert mártír volt, saját magát megutálta, és csak Isten nagyságát kívánta.
A Lévi nemzetségéből, Betlehemből származó Mátyás nagy tudós volt. Az áruló Júdás helyébe választották sorshúzás és isteni jeladás után. Apostollá választása utáni életéről eltérőek a legendák. Némely írások szerint Macedóniába ment prédikálni, és itt az ördög vakító mérget itatott vele, de ez nem ártott neki. Miután még másokat is meggyógyított, az ördög javaslatára – aki csecsemő képében jelent meg a népnek – tömlöcbe vetették és megkínozták. A börtönből Jézus szabadította ki, hogy tovább hirdesse az Igét. Mikor az emberek nem hittek neki, megmondta, hogy a pokolra fognak szállni, ami rögtön meg is történt. Ezt látva a többiek mind megtértek, és ettől kezdve mindenki hitt Mátyásnak.
A szent magyarországi kultuszának az Árpád-korban még nincs nyoma, okleveleken a 14. században kezd keltezésként szerepelni. Hazai tiszteletének kialakulása a középkori aacheni magyar zarándoklatokkal függ össze. Mátyás ereklyéit ugyanis Trierben őrzik, a Szent Mátyás-apátság bazilikájában. A magyar zarándokok mindig útba ejtették Trier városát, hogy megtekintsék ezeket a relikviákat, és hazatérve terjesztették Szent Mátyás tiszteletét. A szent és a név magyarországi népszerűségét Mátyás király is nagyban növelte. A szentek nevei mindig is kedveltek voltak, hiszen a kisgyermekek nem kaphattak pogány nevet. Ha mégis azt adtak nekik, akkor azt a keresztény nevet kapták, amelyiknek születésük napján épp az ünnepe volt. Így ez lett a gyermek védőszentje.
Mátyás napja február 24-re esik. Ez a nap az 1493-as esztergomi zsinat óta parancsolt ünnep. Bár az idők során ezen ünnepek közül sokat eltöröltek, a napokhoz kötődő hiedelmek és hagyományok a nép körében tovább éltek. (Magyar Néprajzi Lexikon, 3. és 4. kötet. Főszerk. Ortutay Gyula, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981.)
Az emberek képzelete Mátyás apostol ünnepe és a közeledő tavasz között kapcsolatot teremtett, így lett a szent Jégtörő Mátyás, mert az ő szekercéje töri meg a jeget, a tél hatalmát. Sok népi hiedelem és szokás ezzel kapcsolatos. Szokás mondani, hogy "ha Mátyás jeget talál, töri, ha nem talál, csinál", illetve hogy "Mátyás, Gergely két rossz ember". Ha Mátyáskor még fagy, akkor a jégtörő éleztetni adta a csákányát. Az apostol ezen a napon osztja ki a sípokat a madaraknak, hogy újra énekeljenek. A Mátyás-napi időjárásból lehet jósolni az éves termésre, tojásszaporulatra. A hideg idő jó termést jelent, a szeles pedig kevés tojást. Ha Mátyáskor esik, akkor a jég elveri majd a termést, a szőlő savanyú lesz. Mátyás apostol az ácsok, a mészárosok és a halászok védőszentje. Ezért a Mátyás napján fogott hal az egész évi szerencsés halászat előjele.
A neves szegedi néprajzkutató Bálint Sándor így ír a mai napról: "Mátyás napjához országszerte inkább csak időjárási regulák fűződnek. Mátyás ront, ha talál (= megolvasztja, megtöri a jeget), ha nem talál, csinál (= ha már nem talál jeget, akkor faggyal köszönt be). Pontosan ez a hercegszántai sokác rigmus értelme is: Sveti Matija led razbija. Kad ga nema, on ga sprema. Hajósi és baranyai németek ajkán: Mathias bricht Eis, hat er keins, so macht er eins."

Ne csak a jég megtöréséért és a tavasz kezdetéért fohászkodjunk ezen a napon Szent Mátyáshoz, hanem kérjük közbenjárását Jézus barátságáért. Azért, hogy az isteni kegyelem által méltók lehessünk úgy Jézus barátaivá válni, ahogyan Mátyás apostollá választatott.
Szent Mátyás! Könyörögj érettünk!