Szent Ágoston elmeséli, hogy a tengerparton sétálva gondolkozott a Szentháromság titkáról. Egy kisgyerekre lett figyelmes, aki gödröt ásott éppen. A vízhez szaladt, majd a gödörhöz, és ismét...
Egy idő után Ágoston megkérdezte tőle: "Mit csinálsz?" A gyermek ezt felelte: "A tengert merem át ebbe a lyukba." Ágoston fejét csóválva mondta: "Te kis 'bolond', ez lehetetlen. Ezzel a széles, nagy tengerrel nem tudod ezt a kis lyukat megtölteni."
"Te nevetsz rajtam, de el tudod képzelni - mondta a kisgyermek a nagy tudósra nézve -, hogy a nagy és felfoghatatlan Istent a te csekély gondolataiddal ki tudnád meríteni...?"