Az találkozást Sudár Annamária felolvasással, szavalattal színesíti majd.
A meghívó elérhető itt.
Nem ismeretlen számunkra a "pálos" fogalom, hiszen éveken át több alkalommal mutatott be szentmisét templomunkban Árva Vince atya. Az ő személye halála után is meghatározó maradt. A Pálos Rendnek élt, hagyományainak, és a tudománynak.
A Pálos Rend az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetes remete rend. Hivatalos neve: Ordo Fratrum Sancti Pauli Primi Eremitae, O.S.P.P.E. A rendet Boldog Özséb esztergomi kanonok alapította, amikor 1250-ben egyesítette a Patacs-hegyi és a pilisi remetéket. Legkorábbi emlékeink a mecseki remetékről maradtak fönn. Bertalan pécsi megyéspüspök 1225 körül a Patacs és Ürög közötti Jakab-hegyen Szent Jakab apostol tiszteletére klastromot emelt a remetéknek, és bőven ellátta azt birtokokkal. A Pilis-hegység remetéinek 1250 körül Boldog Özséb esztergomi kanonok lett a vezetője. Hat remetével együtt a Pilis nyugati lábánál, a mai Pilisszántó és Kesztölc között fekvő Klastrompuszta helyén fölépítette a Sancta Crux (Szent Kereszt vagy Keresztúr) nevű monostort. Példájukat másutt is követték Magyarországon, de úgy látszik a 14. század elejéig nem volt egységes nevük és szervezetük. Keresztúrról, ahol káptalanjaikat tartották, az oklevelekben keresztúri remetebarátoknak, máskor ágostonos barátoknak nevezték őket.
1989-ben - a hazai rendszerváltás után - újjáalakulhatott a magyar tartomány, és ismét napvilágra került a Sziklatemplom. A központ Pécs lett, növendékképzésre is szolgáló rendházzal, és visszakapták márianosztrai, valamint petőfiszállási házukat is. 2008-ban a magyar pálos rendnek 22 tagja volt.
A rendről bővebben itt olvashat.
Bátor Botond 1967-ben született. 1994-ben szentelték pappá. Kőbányán nőtt fel családi házas környezetben. Szülei legfontosabb feladatként a keresztény értékek átadását és a magyarságtudatra való nevelést tekintették. „Szüleim életében fontos szerepet töltött be a vallás, apai nagyapám harangozó volt Bölcskén, és sokat jártam vele harangozni kiskoromban. Rendszeresen jártam hittanra, misére pedig a Sörgyár utcai Szent György-plébániatemplomba. A templom udvarára nem lehetett az utcáról belátni, így a templomból kijövet az embereknek nem kellett rögtön hazasietniük, nyugodtan beszélgethettek egymással. Nem kellett attól tartani, hogy bárki megfigyeli őket a hatóságok részéről. A hetvenes években ugyanis nem nézte jó szemmel a szocialista rendszer a templomba járókat. Talán eme körülmények miatt is, egy hihetetlenül összetartó plébániaközösség alakult ki, a hívők mint barátok jártak át egymáshoz, és a máig kedves élmények nagyban meghatározták ragaszkodásomat a kereszténységhez." - mondta Bátor Botond a Magyar Hírlapban.
A papi hivatás választásában édesapja halála volt döntő. Bátor Botond, amikor lehetősége van rá, szívesen motorozik, mely mint mondja, egyben közösségformáló időtöltés is. A motorozás szerinte a pálos rend küldetésével összeegyeztethető. „Azt gondolom, hogy minden, ami a teremtett világban jelen van, az nincsen Isten akaratán kívül, és a mi feladatunk is az, hogy jó felé fordítsuk. A motor nagyon sok gátat lerombol, és ugyanakkor eszköz is lehet, hogy elvigyem az emberekhez Istent. A túrák révén egyre több ember ismeri meg rendünket, és hiszem, hogy rajtunk keresztül közelebb kerülnek Istenhez. Ők soha nem ismertek volna meg bennünket, ha mi nem motorozunk, és soha nem lett volna olyan baráti kapcsolatuk egy pappal, mint ahogy most van."
Szeretettel várjuk Botond atyát!
