A zsidó közösségeknél is aggályok merülnek fel. Ha az olasz finanszírozási modell jön létre, melyben minden állampolgár meghatározott összeggel járul hozzá az intézményhez, akkor az a hitközség eltűnéséhez vezethet. Probléma számukra a magas nyugdíjkorhatár, a 700 temető és 100 zsinagóga fenntartása, melyek a Holokauszt óta katasztrofális állapotban vannak.
Két évvel ezelőtt Németországban 5,1 milliárd euró gyűlt össze az egyházi adóból. Az egyházi adót Németországban akkor kell befizetni, ha az állampolgár kijelenti, hogy valamelyik egyházi közösséghez tartozik. Az egyházi adó mértéke tartománytól függ, de általában 8-9%. Ha az állampolgár regisztráltatja magát egy egyháznál, jövedelméből automatikusan levonják az egyházi adót. Ha valaki nem tartozik egy egyházhoz sem, nem kell adót fizetnie, de nem használhatja az egyházi épületeket, szolgáltatásokat.
Magyarországon az egyház tagjaira az illetékes egyházi hatóságtól kirótt kötelező anyagi hozzájárulást nevezzük egyházi adónak. Az MKPK 1994-ben úgy rendelkezett, hogy hazánkban a hívők önkéntes hozzájárulás útján vesznek részt az Egyház anyagi szükségleteinek fedezésében. Az általános irányelv az, hogy az összeg a kereső hívők évi átlagkeresetének 1%-a legyen.
A Szlovák Kulturális Minisztérium és az Egyház közötti tárgyalás témája az aktuális kérdések és a finanszírozás mellett a Szent Cirill és Metód szláv területre érkezésének 1150. évfordulóján rendezett ünnepség volt.
