Az Egyház nemcsak megemlékezik Krisztus húsvéti misztériumáról, hanem a liturgiában megújítja azt, hogy a hívők egyesülhessenek a Megváltóval és felfoghassák kegyelmeit. A nagyböjt az évenkénti tavaszi tisztulás és lélekújulás ideje az Egyházban. Emellett a szellemi harc ideje is. Krisztus harcba szállt a sátánnal: böjtölése által, a kísértés visszaverése által, tanítása és gyógyító csodái által, legfőképpen pedig önként vállalt szenvedése és halála által. A kereszten látszólag vereséget szenvedett, de valójában halálának percében rontotta le a sátán birodalmát.
A nagyböjti lelkület elsődleges jellemzői: a külső élet visszaszorítása, magunkba szállás; bűnbánat, életünk jobbítására való szándék; az Egyház liturgiájával egyesülve a nagyböjti fegyelem fölajánlása.
A nagyböjtnek három fő sajátos gyakorlata van:
2. Az irgalmasság. Ez kettőt jelent: adni - az egyházatyák tanítása szerint a böjt akkor értékes Isten előtt, ha az így megtakarított pénzből (időből, stb.) a nálunk szegényebbeknek segítünk. Az első Péter levél alapján: "a szeretet befödi a bűnök sokaságát". A másik: megbocsátani. Őszíinte szívből, semmi viszonzást és hálát nem várva. Ez is bűnbánati cselekmény, mert Krisztus ennek függvényévé tette az ő bocsánatát.
3. Az imádság. A böjt és jócselekedet közvetve vonatkozik Istenre. Az imádságban, elmélkedésben, lelki olvasmányban a lélek közvetlenül Istenhez emelkedik: a teremtményektől a Teremtőhöz, a hasznostól az igazsághoz, az anyagiaktól a szellemiekhez, a hétköznapok túl sok külső eseményétől a belsőhöz fordul, kilép önmagától, hogy megtalálja igazi önmagát. A nagyböjt a több liturgikus ima, közösségi ima, magánima, templomlátogatás, vallási tanulás és olvasás megszentelt időszaka.
Nagyböjt első szakaszának liturgikus tárgya a keresztségi kegyelem, a bűnbánat, vezeklés, a nagyböjti megújulás, a böjtölés áldozata. Az evangéliumban először a böjtölő és megkísértett Krisztust látjuk, majd az üdvösséget és bűnbocsánatot hirdető Messiást, vagy a gyógyító-evangéliumok jelképében a kegyelmi gyógyulást hozó isteni Orvost. A könyörgések a nagyböjti életgyakorlatra kérnek segítséget, s azt liturgikusan felajánlják Istennek.
Az Egyház segít minket a nagyböjt idején. Anyai intelmén, megszentelő liturgiáján és a megszentelt nagyböjti gyakorlatokon kívül az Egyház jámbor szokások és ájtatosságok által is elő akar készíteni minket húsvét befogadására. Ilyen a keresztút, a nagyböjti lelkigyakorlatok, tanítások.
Tanácsok: Minden napnak saját miséje van - egyedi, saját szöveggel -, járjunk többet misére. Vegyünk részt a pénteki keresztutakon. Tervezzük meg nagyböjti étrendünket.
A nagyböjti elmélkedés alapanyaga lehet a nagyheti szertartások szövege, szimbólumai. Ezentúl pedig aki képes, jelentkezzen nagyheti liturgikus/énekes szolgálatra.
Fontos (elsősorban) az állapotbeli kötelességek jó teljesítése. Ezért csak annyi pluszt vállaljunk, amit meg is tudunk tenni, és nem megyünk tönkre abban sem lelkileg, sem fizikailag...
A kiegyensúlyozott katolikus emberben nem válik szét élesen a természetfölötti és természetes élet. Lelki megújulásunkkal jól egybehangzik, s azt támogatja, ha nagyböjtben a számtalan elhanyagolt dolgok rendbehozását is erénygyakorlatként kezeljük: elmulasztott kötelességek, adósságok, halasztott beszélgetések, levelek, tavaszi nagytakarítás stb.
A szöveget az Éneklő Egyház c. énekeskönyv írása alapján állítottuk össze.
