Hamvazószerda

A hamvazószerda a farsangi időszak utáni első nap, a húsvét ünnepét megelőző 40 napos nagyböjt kezdete. Szigorú böjt van ma! Ez azt jelenti, hogy 18-60 éves korig ezen a napon csak háromszor étkezünk, és egyszer lakunk jól, de húst, vagy hússal készült ételt nem vehetünk magunkhoz. 18 év alatt és 60 év felett, valamint súlyos betegség estén több alkalommal is étkezhetünk, de húst, vagy húsos ételt akkor sem fogyaszthatunk.
Neve onnan származik, hogy az őskeresztények vezeklésként hamut szórtak a fejükre, ez a XII. századtól az egyházi szertartás része lett (hamvazkodás). Az ókereszténység idején a mezítlábas, zsákruhába öltözött nyilvános bűnösöket a püspök a templomba vezette, majd miután a bűnbánati zsoltárokat elimádkozták, fejükre hamut hintett, és kiutasította őket a templomból. A kiutasítottaknak egészen nagycsütörtökig tilos volt a templomba belépniük.Hamvazószerdán szentelt hamuból (mely az előző évi virágvasárnap barkáinak hamvai) keresztet rajzolnak a hívők homlokára, az alábbi mondatok egyikével: „Ember, emlékezz, porból vagy és porrá leszel!”, illetve „Térjetek meg és higgyetek az evangéliumban!”
II. Orbán pápa 1091-ben rendelte el, hogy a papok minden keresztény homlokát hamuval kenjék meg ezen a napon. A templomban a szentmise után a pap az előző évi szentelt barka hamuját megszenteli, s azzal rajzolja a keresztet a hívek homlokára. Ezt nevezik hamvazásnak (latinul: impositio cinerum), ami a nagyböjt kezdetét jelző szertartás. A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert.