A hét ünnepei

Ez a hét ismét bővelkedik az ünnepekben. Hétfőn Páli Szent Vince emléknapja, szerdán a Főangyalok, csütörtökön Szent Jeromos, pénteken Kis Szent Teréz, szombaton pedig az Őrzőangyalok ünnepe lesz.

Páli Szent Vince 1581-ben született Franciaországban. Fiatalkorában anyagi gondokkal küzdött, és jól jövedelmező egyházi hivatalban reménykedett. 1610-ben kapott állást: IV. Henrik király első felesége, Valois Margit házikáplánja lett. Nem sokkal később elnyerte a saintes-i egyházmegyében lévő Saint Léonard-de-Chaumes-i ciszterci apátság javadalmát. Lassanként feladta földies céljait. Amikor lopással vádolták, hősies türelemmel viselte a megaláztatást, s ez az esemény adta az utolsó lökést teljes megtéréséhez. Kezdeményezésére egyre több szegény- és beteggondozó testvérület jött létre országszerte. 1643-ban megalapította a Szeretet Leányai társulatot. Emellett Vincét foglalkoztatták a nép és a papság lelki problémái is. A buzgó hívők már életében szentként tisztelték. Szeretete és önmaga iránti szigorúsága különös erővel sugárzott belőle. 1660-ban halt meg Párizsban.

Szent Jeromos 342-ben született a mai Horvátország területén. Milánóban és Rómában végezte tanulmányait. Trierben megismerkedett a monasztikus életformával. I. Damazusz pápa megbízta a Biblia latin szövegének revíziójával. Rómában élvezte egy asszony (Paula) anyagi támogatását (egy aszkéta körből), aki a Szentföldre is elkísérte. Itt kolostorokat alapítottak. Lefordította a teljes Bibliát, leveleiből 125 maradt fenn. Betlehemben halt meg 420 körül. A diákok, tanárok, tudósok, teológusok, fordítók, a teológiai karok, tudós társaságok, Biblia társadalmak, és az aszkéták védőszentje. Kérhetjük közbenjárását a szembetegségek ellen.

Szent Teréz már betegen, a kolostor udvarán

Lisieux-i (Kis) Szent Teréz 1873-ban született. Kármelita apáca volt. 1887 márciusában gyilkosság híre borzolta falujának lakosságát: egyik éjszaka kegyetlenül meggyilkoltak két asszonyt és egy kislányt. A gyilkossággal vádolt Henri Pranzini tagadott, de a bíróság halálra ítélte. Teréz imádkozni kezdett, hogy az ítélet végrehajtása előtt a gyilkos térjen meg, bánja meg bűnét, Jézustól jelet is kért. Pranzini mindvégig az ártatlanságát hangoztatta, ám a guillotine mellett az utolsó pillanatban a feszületért nyúlt és azt megcsókolta. Teréz még inkább elszánja magát a bűnösökért végzett imádságra, és a kármelita életre. 1887 októberében Teréz újra jelentkezett a kolostor elöljárójánál, aki életkora miatt ezúttal is elutasította. Édesapjával Bayeux-ba mentek a püspökhöz, aki nem adta meg a várt engedélyt. Ezután apjával zarándokútra mentek Rómába. Az úton számos pap társaságában Teréz újabb tapasztalattal gazdagodott: a papok is emberek, gyarlók, törékenyek, őértük is imádkoznia kell. Teréz október 20-án, az általános kihallgatáson XIII. Leó pápát is megkérte, hogy engedje őt kolostorba lépni 15 évesen. A pápa válasza: ha a Jó Isten úgy akarja, be fog lépni. 1888. április 9-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén Teréz belépett a Lisieux-i Kármelbe. II. János Pál pápa 1997. október 19-én egyháztanítói címmel illette, amit korábban csak két nő kapott meg: Sziénai Szent Katalin és Avilai Szent Teréz.

Szent Mihály oltár - Barcelona, Bazilika

Ezen a héten van még Szent Mihály, Szent Gábor és Szent Rafael főangyalok ünnepe, valamint a Szent Őrzőangyalok emléknapja is. A főangyal az angyalok fölött álló, üdvözült szellemi lény. Az angyalok fölött (Areopagita Dénes rendszerében) állnak a szeráfok, kerubok, trónusok, uralmak, erősségek, hatalmasságok, fejedelemségek. A főangyalok szerepelnek az Ószövetségben is. Gábrielt úgy ismerjük, mint aki köszöntötte Szűz Máriát. Ráfael az ifjú Tóbiást kísérte útján. Mihály legfőbb fejedelemként szerepel Dániel könyvében. Szent Mihályhoz általában a kísértések, sátáni erők ellen szoktunk imádkozni.

Az Ószövetségben szerepelnek olyan angyalok, akik az embert védik a veszélyben (Ter 24,7.40; 48,16; Kiv 23,20; Zsolt 91,11; Dán 3,40; 2Mak 11,6; 15,22), de nem olyan állandó kísérők és védelmezők, ahogy azt ma értjük. Az angyalok a mi teremtett világunkhoz tartoznak és annak üdvtörténetében van szerepük, vagyis az üdvösség útján segítik az embert. Számos templom az Őrangyalok tiszteletére lett felszentelve.

Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben; a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk! Esedezve kérjük: „Parancsoljon neki az Isten!” Te pedig, mennyei seregek vezére, a sátánt és a többi gonosz szellemet, akik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére! Amen. (A Szent Mihály ima)

Szentírás vasárnapja

Vincent van Gogh: Csendélet Bibliával

Idén szeptember 26-án vasárnap van a Szentírás vasárnapja. Ezen a minden évben szokásos napon külön is felhívja a figyelmünket az Egyház arra, hogy buzgón olvassuk a Szentírást. A szentmisét két részre szokásos osztani, noha mégis egységet alkot: első az ige liturgiája, a második az áldozat liturgiája. Mindkettőben Jézussal találkozunk, míg végül a szentáldozásban egyesülünk vele. "Az Ige testté lőn, és miköztünk lakozék" - imádkozzuk János evangéliumának alapján az Úrangyalában minden nap. Az Ige Jézus Krisztus, aki beteljesítette az Ószövetséget, és újat hozott számunkra. Ebben az újban pedig áldozattá lett értünk, hogy mi is meghaljunk a bűnnek, új életet kezdjünk. Mindezt csakis a Szentírás fényében tudjuk megérteni, helyesen élni.
A Katolikus Egyház Katekizmusa alapján "a Szentírás Istennek a Szentlélek sugalmazására írásba foglalt szava". Isten szava pedig táplálék a keresztény ember számára, egységben az Oltáriszentség vételével. A Szentírás a szellemi és lelki életünket egyaránt táplálja.
A Katekizmus így folytatja: "Isten írott vagy áthagyományozott Igéje hiteles magyarázatának feladata egyedül az Egyház élő Tanítóhivatalára bízatott, mely tekintélyét Jézus Krisztus nevében gyakorolja", [uo.] tudniillik a Péter utódával, Róma püspökével közösségben lévő püspökökre. A hívők emlékezvén Krisztusnak apostolaihoz intézett szavára: "Aki titeket hallgat, engem hallgat" (Lk 10,16), [Vö. II. Vatikáni Zsinat: Lumen Gentium, 20.] a tanítást és a törvényeket, melyet pásztoraik különféle formákban adnak eléjük, tanulékonyan fogadják."
Érdekesség amit III. Ince pápa egyik levelében a Szentírással kapcsolatban írt. Ő arról ismert, hogy 1209-ben jóvá hagyta a ferences rendet, mely azután 16 évvel már hazánkban is megjelent.
A "Cum ex iniuncto" levél a metzieknek (1199.) - részletek: "Jelentette nekünk a metzi püspök, hogy mind az egyházmegyében, mind Metz városában laikusok és asszonyok nem csekély sokasága, akiket magával ragadott a Szentírás utáni vágyódás, lefordíttatták a maguk számára francia nyelvre az evangéliumokat, Pál Leveleit, a Zsoltároskönyvet, az erkölcsi tartalmú könyveket, Jób könyvét és több más könyvet; ... [ennek következtében történt], hogy titkos összejöveteleken ilyeneket merészeltek laikusok és asszonyok egymás között kifecsegni, ill. egymásnak igét hirdetni: ők az azokkal való közösséget is megvetően elutasítják, akik nem vegyülnek bele hasonló dolgokba... Egyesek közülük le is nézik papjaik egyszerűségét; és mikor azok az üdvösség igéjét hirdetik nekik, ők alattomban morgolódnak, hogy nekik az jobban megvan az ő kis könyvecskéikben, és ők okosabban tudnak arról beszélni. (...) Ezért mondja az Apostol: "Senki ne becsülje magát a kelleténél többre, hanem józanul gondolkodjatok" [Róm 12,3]. Amiként ugyanis sok tagja van a testnek, ám az összes tagoknak nem ugyanaz a tevékenysége, ugyanígy sok rend van az Egyházban, de nem ugyanaz mindegyiknek a tisztsége, mert az Apostol szerint "az Úr némelyeket apostollá tett, másokat prófétává, ismét másokat tanítóvá stb." [Ef 4,11]. Minthogy tehát a tanítók rendje mintegy kiváltságos az Egyházban, nem szabad válogatás nélkül akárkinek igényt tartania az igehirdetés hivatására."
A pápák a történelem során mindig védték a Szentírás szövegeit, és sokszor még a népnyelvre való lefordítástól is óvtak. Az elmúlt századokban pedig a cenzúrát tartották előnyösnek, hiszen a Szentírás népnyelvre lefordított szövegének is teljesen olyannak kell lennie, mint az eredeti.
A Szentírás szövegeinek értelmezése sem lehet egyedi, nem lehet azt különféle egyéni módokon értelmezni. Veszélyes a szószerinti értelmezés is. Ezért kell ragaszkodni a vasárnapi miséhez például, melyben a papot hallgatva megértjük a Szentírás szakaszait, vagy a mai kor adta lehetőségekkel élve utána nézünk bizonyos, általunk nehezen megérthető szentírási szakasznak. A most boldoggá avatott John Henry Newman így fogalmaz: "Az Egyház tanítása tényeken és nem véleményeken alapszik: objektív igazságokon és nem változó érzelmeken: ősrégi tanúságon, nem pedig egyéni ítéleten; meggyőződéseken és fölismeréseken, de nem döntéseken." (Certain Difficulties, felt by Anglicans in Catholic Teaching, I. 216. - 1850.). "A legtöbb ember nézetét csak úgy vaktában alakítja ki; engedi, hogy azokat mások formálják, és ezt nevezik általában „egyéni véleménynek”. Az „egyéni vélemény” tehát semmi más, mint a passzív benyomás. A legtöbb ember szívesen meghallgatja a különféle nézeteket ahelyett, hogy azt a fáradtságot venné magának, hogy mindennek utánajárjon. Szereti azt is, ha megtisztelik és tanácsát kérik, mert vágyódik arra, hogy mások középpontja legyen." (Sermons on Various Occasions, 148. - 1850.)
A Szentírás olvasása legyen mindennapos az életünkben, noha nem is tudjuk azt olyan radikálisan megélni, mint Assisi Szent Ferenc tette. A Szentírás nem csupán erkölcsi tanítások gyűjteménye, megható, érzelmes idézetek gyűjteménye, melyeket ünnepeken mondunk el. Az életünk része. Ezt ünnepeljük most vasárnap, és hálát adunk Istennek, hogy szólt hozzánk, utat mutatva az üdvösség felé, melyre minden ember hivatalos.
Érdemes elgondolkozni azon is, hogy mennyire tudjuk megérteni azt, amit nem ember, hanem a természet fölötti Isten mond nekünk: "Ami túl nehéz neked, azt ne kutasd, és ami erődön felül van, azt ne vizsgáld. Amit előírtak neked, azzal törődj, ami el van rejtve, azért ne bajlódj. Amihez kevés az erőd, azzal ne kínlódjál; olyan tanítást kaptál, amely meghaladja az ember értelmét. Fennhéjázásukban sokan eltévedtek, nagyzó hóbortjukba belezavarodtak." (Sir 3,21-24)

A kereszt tanítása

Ma, 2010. szeptember 19-én avatta boldoggá John Henry Newman angol bíborost XVI. Benedek pápa. Az esemény az anglilai lelkipásztori út végén történt. Newman hazánkban is ismert alakja az Egyháznak. Lelkisége közel áll XVI. Benedek pápához, aki személyes ügyének tekintette a boldoggá avatást, noha pápasága elején kijelentette, hogy nem szükséges a boldoggá avatást a pápának végeznie. Newman anglikán volt, és papként tért keresztény hitre. Jelentős az ökumenizmusban is az ő gondolkodásmódja. Jelentős volt a szegényekkel, elesettekkel való törődése, a Néri Szent Fülöp oratórium megalapítása, a katolikus iskola támogatása.
A boldoggá avatás és a helyi Szent Kereszt búcsú kapcsán most elolvashatják Newman írását a kereszt tanításáról.
A képen: XVI. Benedek pápa a boldoggáavatási szentmisén. A szék felirata: "Heart speaks unto heart. - Szív szól a szívhez. - Srdce hovorí k srdcu" Ez volt Newman jelmondata.

Boldog John Henry Newman

A kereszt tanítása
Ezer és ezer egymást követô dologgal találjuk magunkat szembe az élet
folyamán. Mit gondoljunk róluk? Milyen színben lássuk ôket? Vidáman és
jókedvűen nézzünk-e mindent? Vagy búskomoran? Kétségbeesetten vagy
reményteljesen? Fényesnek lássuk-e minden tekintetben az életet vagy
tárgyaljuk komolyan az egész kérdést? Kis következtetéseket vonjunk-e
le a nagy dolgokból vagy nagy következményeket a kis dolgokból? Azt
ôrizzük-e emlékezetünkben, ami elmúlt s eltűnt, a jövôbe tekintsünk-e,
vagy olvadjunk fel a jelenben? Hogyan tekintsük a dolgokat? Ez az a
kérdés, amit minden figyelô ember felvet magának és mindenki a maga
módján válaszol reá. Szeretnénk valami irányító eszme szerint
gondolkodni, valami szerint, ami bennünk van, ami összhangba hozhatná
és összeegyeztethetné azt, ami kívülünk van. Szükségét érzi ennek a
gondolkodó elme. Mi a valóságos nyitja a világnak, kérdezitek most már,
hogyan értelmezi a keresztény? Mit adott nekünk a kinyilatkoztatás e
világ felbecsülésére és megmérésére? ... Az Isten Fiának a
keresztrefeszítését.
Az Isten megtestesült Örök Igéjének a halála nagy oktatásunk arra,
hogy miként gondolkozzunk és hogyan beszéljünk e világról. Keresztje
ráütötte minden dologra, mit látunk, a maga kellô értékét, minden
szerencsére, minden elôhaladásra, minden elôkelôségre, minden
méltóságra, minden gyönyörre; a test kívánságára, a szem kívánságára és
az élet kevélységére. Ráírta az értéket a halandó ember hevüléseire,
vetélkedéseire, reménykedéseire, félelmeire, vágyakozásaira,
erôfeszítéseire, diadalaira. Értelmet adott e földi lét különbözô,
változó folyásának, megpróbáltatásainak, kísértéseinek, szenvedéseinek.
Összefüggésbe és egységbe hozta mindazt, ami látszólag ellentétes és
céltalan. A kereszt az a hangnem, amelybe e világ zenéjének összes
dallamai végül feloldódnak.
... A kereszt tanítása csak arra oktat, bár mérhetetlenül
hathatósabban, mégis mindazonáltal csak ugyanarra a tanulságra oktat,
amire a világ tanítja meg azokat, akik már régen élnek e világban, akik
sokat tapasztaltak benne, akik ismerik. ... Ha valaki az évek bizonyos
számát már megjárta benne, a Prédikátorral kiált fel: ,,Csupa hiúság,
minden csak hiúság!'' ... Ezért Krisztus keresztjének a tanítása csak
megláttatja velük elôre a világról való tapasztalatunkat. Az igaz, hogy
bűneink fölötti bánkódásra késztet minden körülöttünk lévô mosolygás és
csillogás közepett. És ha nem méltatjuk figyelemre, végül mégis
kényszerülni fogunk rettenetes büntetésük súlya alatt bánkódni miattuk.
Ha nem akarjuk elismerni az Ô láttára, ki bűneinket magára vette, hogy
ezt a világot a bűn tette nyomorúságossá, meg fogjuk tapasztalni
nyomorúságos voltát önmagunkon e bűnök visszahullása által.
... Csak azok képesek igazában örülni e világnak, akik a láthatatlan
világgal kelnek. Csak azok élvezik, akik tartózkodnak elôbb tôle. Csak
azok lakomázhatnak igazán, akik böjtöltek elôbb. Csak azok képesek élni
e világgal, akik megtanultak vissza nem élni vele. Csak azok öröklik,
akik a jövendô világ árnyékának tekintik és akik lemondanak róla a
jövendô világért."

  The cross of Christ the measure of the world, 1841. ápr. 9.; Par. and  pl. serm. VI.: 7.

Boldog John Henry Newman! Könyörögj érettünk! 

A hét ünnepei

Caravaggio: Máté és az
inspiráló angyal

Kedden ünnepeljük Szent Máté evangélistát és apostolt. Eredeti neve Lévi volt. Kafarnaumban volt vámos az evangéiumok tanúsága alapján, és azt is tudjuk, hogy Alfeus fia volt. Jézus hívta meg (Mt 9,9) apostolai közé a pénzszedő asztaltól. Máténak tulajdonítják az első evangéliumot. Attribútuma ember vagy angyal. Ő a banki alkalmazottak, pénzügyi, adó-és vámügyi tisztviselők, váltók és a könyvelők patrónusa. Segítség az alkohol elleni küzdelemben is.
Népi mondások: "Ha Máté napján jó idő van, jövőre jó bor lesz." "Ha Máté napja viharos, húsvétig tart a tél."
Csütörtökön emlékezünk meg Pio atyáról. Pio da Pietrelcina 1887-ben született és 1968-ban halt meg. Paraszt családban nevelkedett. 1910-ben szentelték pappá. Gyenge fizikuma volt, tuberkolózisban is szenvedett fiatal korában. 1916-ban lett kapucínus szerzetes. 1918-ban jelentek meg rajta Krisztus sebei. Hamarosan ezrek kezdtek el hozzá zarándokolni. Híres és közkedvelt gyóntató volt országszerte. Megkérdezték tőle egyszer, hogy mikor szenvedett a legjobban, ő így felelt: „Én mindig szenvedek. De leginkább akkor szenvedek, amikor a szentmise áldozatot bemutatom, mert akkor én vagyok a Golgotán.” 1999-ben avatta boldoggá, majd 2001-ben szentté II. János Pál pápa. Olaszország legnépszerűbb szentje lett, számos film és sorozat készült róla.
Pénteken lesz Szent Gellért püspök ünnepe. 980-ban született Velencében és 1046-ban halt meg Budán. Hazánkba került, hogy Szent Imrét oktassa, nevelje. Szent István meglapította 1030-ban a Csanádi püspökséget, melynek élére Gellértet állította. A hagyomány alapján vagy egy hórdoban dobták le egy Budai hegyről, vagy lándzsákkal, kövekkel ölték meg. A hegy róla kapta nevét, melyen az ő szobra áll, mint Budapest védőszentje. 1083-ban avatták szentté Istvánnal és Imrével együtt. A pedagógusok védőszentje is.

Templombúcsú

Szeretettel meghívjuk a

PILISSZENTKERESZTI ŐSZI BÚCSÚRA,

amely

2010. szeptember 18-án, szombaton 14:00-kor veszi kezdetét
hagyományos módon a búcsúsok fogadásával.

Délután keresztút-járás a Kálvárián.

Este 18:30-kor énekelt litánia a templomban, majd

19:00-kor ünnepi szentmisét mutat be 

ACKERMANN KÁLMÁN plébános, c. esperes.

Ezután a Tavasz utcában lesz fogadás, ünneplés. 

Másnap ünnepi miserenddel folytatódik a búcsú.

"Királyi zászló jár elől,

keresztfa titka tündököl,

melyen az Élet halni szállt,

s megtörte holta a halált."

A Szent Kereszt ünnepére készülve ajánljuk ezt a videót (éneket):
VEXILLA REGIS PRODEUNT

Hagyomány és hit

Évtizedes hagyomány, hogy Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén délután a hívek a Kálvárián keresztutat járnak. Három órakor indultak ma is a templom elől, és útközben a rózsafüzért imádkozták. A temető bejáratánál rövid fohász és ének volt az elhunytakért. A Kálvárián pedig szlovák nyelven imádkozva és énekelve járták a keresztutat. Itt néhány képet közlünk az eseményről:

Üdvözlégy, Szent Kereszt!

A hét legjelesebb ünnepe számunkra a
Szent Kereszt Felmagasztalása.

Jézus Krisztus korában általános kivégzőeszköznek számított a kereszt. A rómaiak (a zsidók számára elnyomók) szívesen alkalmazták ezt a halálnemet. Isten megteremtette a világot, benne az embert. Az ószövetségi teremtés-elbeszélés alapján a paradicsomi állapotban mindent használhatott az ember, kivéve a „Tudás fáját”. Annak terméséből ugyanis nem ehetett. Ez a fa (almafa) vitte bűnbe az embert, pontosabban ez volt a bűnbeesés eszköze. A kígyó (a sátán) ennek a fának a gyümölcsét kínálta Évának, az első asszonynak. Ő pedig evett belőle, és adott férjének, Ádámnak is. Már az ókeresztény írók és egyházatyák is meglátták a párhuzamot a paradicsomi fa és Jézus Krisztus keresztfája között. Ugyanis a Jézus által cipelt fa számunkra az üdvösséget hozta meg. Nem véletlenül hívjuk Jézust „második Ádámnak” is. A kígyó az ember számára tiltott fa gyümölcsét használta fel arra, hogy elválassza Istent és embert egymástól. Isten azonban egy nehezebb utat választva, felkínálta a lehetőséget az örök életre. A mindennapi kereszt hordozását (a bűnbeesés óta) az embernek viselnie kell. Ha pedig viseli, mi sem lehet egyszerűbb, mint az az általi üdvözülés. Ugyanis Jézus Krisztus parancsolta, hogy vegyük vállunkra a saját keresztünket, és úgy kövessük. Ő fölvitte a keresztfát a Golgotára, rajta a mi bűneinket. Azokat, amiket már elkövettünk, és azokat is, amiket még el fogunk követni. A sátán (a kígyó) ezt a fát már nem tudja fölhasználni. A sátán nyilván természetéből adódóan tehette meg, amit megtett, hiszen bukott angyal, választhatott a jó és rossz között. Nem állt Isten mellé. Isten pedig teremtményeinek megadja az abszolút szabad akaratot. Vagyis milyen teremtés lett volna az, ha csupán „alattvalókat” teremt magának? Ő teljesen szabadnak teremtett minket is és az angyalokat is.

Jézus kiszabadítja a sírból Ádámot

A kereszt az üdvösségünk jele lett. Azon halt meg Jézus, és így alászállt a poklokra, kiszabadította a szenvedő lelkeket, és kinyitotta Isten országát. A kereszt (a fa) így vált a dicsőség jelévé, a győzelem jelévé. János evangélistára jellemző, hogy Jézus szenvedéstörténetét dicsőségesen látja, a feltámadás, a győzelem, a megdicsőülés fényében. Sokszor ábrázolják Jézust a kereszten úgy, hogy fölötte korona van. Gondoljunk saját plébániatemplomunk oltárképére: a keresztre feszített Jézus fölé fr. Kákonyi Asztrik ferences atya koronát festett. A kereszt viselésének és Jézussal együtt való hordozásának következménye tehát nem más, mint az örök dicsőség. Mi lenne nagyobb bizonyság erre, mint Jézus feltámadása?

Cima da Conegliano: Szent Ilona
a kereszttel, 1495, Washington-
Nemzeti Múzeum

A keresztfával nyilvánvalóan nem törődtek akkor Jézus tanítványai a kivégzés után, és nem gondoltak arra, hogy majd ereklyét készítenek belőle. Ő maga volt a fontos, testének ápolása, és méltó elhelyezése. (A feltámadásra még nem is gondoltak keserűségükben.) A keresztfa nyilván ledőlt, vagy elásták, és az idők során korhadt a földben. Azonban akadt egy császárné a történelemben, aki arra adta a fejét, hogy felkutassa a Szent Földet, és így szegődjön Jézus nyomába. Ő volt Szent Ilona (Heléné), Nagy Konstantin császár édesanyja. 326-ban indult szentföldi zarándokútra. Amikor megtalálta a kereszteket, Jézus keresztjének feliratát is megtalálta külön. Aquileiai Rufinus (345-410) ezt írja az eseményről: „Történt, hogy a város egyik előkelő asszonya megbetegedett és már a halálán volt. Makariosz jeruzsálemi püspök, amikor látta, hogy Ilona és a vele lévők nem tudják eldönteni, hogy a három közül melyik Krisztus keresztje, így szólt: Hozzátok ide a talált kereszteket és Isten mutassa meg nekünk, melyik volt az Úré! Ezután a királynéval és kíséretével együtt bement a beteghez és térdre borulva így imádkozott: „Uram, ki arra méltattál minket, hogy az emberi nem üdvösségét egyszülött Fiad a kereszt elszenvedésével hozza meg, és most szolgálód szívébe sugalltad, hogy megkeresse azt a boldog fát, amelyen üdvösségünk függött, mutasd meg a három kereszt közül azt, amely az Úr dicsőségét szolgálta, vagy azt mutasd meg, mely kereszteken haltak meg a latrok. Mutasd meg azzal, hogy ez a félholt asszony, ha az üdvözítő keresztje érinti, térjen vissza a halálból az életre!” Amikor a harmadik keresztet hozzáérintették, járni kezdett az asszony. Ezután Szent Ilona templomot építtetett azon a helyen, ahol megtalálta a Szent Keresztet. 335. szeptember 14-én szentelték föl a fényes bazilikát. Itt történt a keresztnek első nyilvános ünneplése és felmagasztalása.

A kereszt mindennapos tárgy lett életünkben. Hordjuk a nyakunkban, ott lóg az autókban, házakon, tereken látható, utak szélén. Falunkban öt útszéli kereszt található, de Pilisszántó felé haladva (a két falu között) még egyet találunk, melynek tövébe le is ülhetünk néhány fohász erejéig... A kereszt elkísér születésünktől halálunkig. Megjelöl akkor, és megjelöl mindig, ahányszor Istenre gondolunk, és kérjük a Szentháromság segítségét. Nagy ünnep ez számunkra, akárcsak a tavaszi búcsú. Nagypéntek drámai eseménye itt van előttünk minden nap. És mégis: nem lelomboz a tény, hanem fölemel, reményt sugároz, hogy Jézus Krisztus megváltó halála nem volt fölösleges, az valóban megtörtént, hogy harmadnapon feltámadva meghozza minden embernek az üdvösséget, a reményt. Éltessen minket a kereszt reménye, és hirdessük a megfeszített Krisztust. „Ő a zsidóknak ugyan botrány, a pogányoknak meg balgaság, a meghívottaknak azonban, akár zsidók, akár görögök: Krisztus Isten ereje és Isten bölcsessége.” (1Kor 1,23b-24)

Nép megfigyelés kötődik ehhez a naphoz: Ha Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén derült idő van, kemény tél következik.

Királyi zászló jár elöl,

Keresztfa titka tündököl.

Melyen az élet halni szállt,

S megtörte holta a halált.

Kegyetlen lándzsa verte át

Gonosz vasával oldalát.

S mely szennyet, vétket eltörölt,

Belőle víz és vér ömölt.

Az ősi jóslat itt betelt,

Mit a hű Dávid énekelt.

„Az Úr, halljátok, nemzetek:

Kereszten trónol köztetek.”

Rajtad tündöklik, drága fa,

Királyi vérnek bíbora.

Ó választott jeles faág,

Ki szent testét karoltad át!

Világ bűnének zálogát,

Ó boldog ág, te hordozád.

Az ellenség gonosz fejét

Megváltónk rajra zúzta szét.

Szentháromság, dicsérjenek, 

Üdvösség kútja, mindenek! 

Legyen győzelmünk, add meg ezt, 

A diadalmas szent kereszt!

(Venantius Fortunatus: Vexilla regis prodeunt - VI. század)

 

A hét ünnepei

Előző bejegyzésünkben megemlékeztünk a Hétfájdalmú Szűzről, akinek emléknapja szintén ezen a héten lesz. Most három szentről tesszük ezt, akiket a héten ünnepel az Egyház. Rajtuk kívül a héten ünnepeljük a Szent Kereszt Felmagasztalását. Erről külön "ünnepi" bejegyzés lesz holnap. 

Hétfőn Aranyszájú (Krizosztomosz) Szent János püspök ünnepe van. Édesapja korán meghalt, édesanyja pedig igen vallásosan nevelte. Szónoklatot tanult Libianusnál. 372-ben keresztelték meg. Antiochiában (a mai Antakya) tanult teológiát. Aszektikus életet élt, majd 381-ben diakónussá, 386-ban pappá szentelte I. Flavianus. Saját magáról ezt írja: „A prédikálás egészségessé tesz engem.” 397-ben Flavius Arcadius Nyugat-római császár kinevezte Konstantinápolyi Pátriárkává. Egy évvel később Teofil alexandriai pátriárka szentelte őt püspökké. Számos konfliktusa lett a városban, mert erősen kritizálta azokat, akik luxuskörülmények között élnek. Az „Aranyszájú” jelzővel is illetik, mivel kiváló szónok és lelkipásztor volt. 407. szeptember 14-én halt meg. X. Piusz pápa a prédikátorok védőszentjévé nyilvánította 1908-ban. Attribútuma: méhkas angyalokkal. A prédikátorok és epilepsziások védőszentje.

Szent Kornél pápa

Csütörtökön Szent Kornél pápa és Szent Ciprián püspök ünnepe van. Szent Kornél Rómában született. 251-ben 15 hónapig nem volt pápa, és utána őt választották meg. 253-ban halt meg. Attribútuma egy kürt, a legenda szerint talán egy griffmadár körméből készült. Ez a madár hálából adta oda Kornélnak, mert ő a szentekhez imádkozott a madárért. Kornél ebből ivóedényt készített. Sokak patrónusa: szintén segít az epilepsziásokon, az idegrendszeri betegségeken, a földműveseknek, de a szerelmeseknek is.

Szent Ciprián vértanú Karthágó püspöke volt. 200-ban született és 258-ban halt meg. 250-ben a Decius-féle keresztényüldözés miatt menekülnie kellett, de egy év múlva véget ért az üldözés. Az ő nevéhez fűződik egy híres dogma, melyet a jelenlegi pápa (XVI. Benedek) is hangoztatott: „extra ecclesiam nulla salus”, vagyis az Egyházon kívül nincs üdvösség. A pestis ellen kérhetjük közbenjárását.

Sancta Maria, mater Dei, ora pro nobis peccatoribus!

Szerdán volt Szűz Mária születésének ünnepe, vasárnap lenne Szűz Mária Szent Nevének emléknapja (mi ezt a Szentkúthoz kapcsolódóan megtartjuk), és szerdán lesz a fájdalmas Szűzanya emléknapja. A több Mária-ünnep kapcsán már írtunk külön Szűz Mária születésének ünnepéről. Most folytatjuk a sort, és megemlékezünk a névnapjáról, valamint a fájdalmas Szűzről is.
Maga a Mária név a héber Mirjam magyar megfelelője. A név jelentése: a szép, a könyörgő, Istentől szeretett (arám). Az ünnepet XI. Ince pápa rendelte el 1683-ban, mert Bécsnél sikerült legyőzni a törököket. A pápa a Szűz Mária születésének ünnepe utáni vasárnapra tette a megemlékezést. Szent X. Piusz pápa tette át az ünnepet szeptember 12-ére.
Bálint Sándor (1904-1980), a neves szegedi néprajzkutató és művészettörténész így ír az ünnepről: "A kultuszt Közép-Európában főleg a passaui Mariahilf-kegykép tisztelete hatalmas erővel ihleti. Tudjuk, hogy Bécs ostroma alatt Lipót és udvara Passauba menekült, és itt könyörgött a kapucinus Mariahilf-kolostor kegyképe előtt a szabadulásért. Amikor ez bekövetkezett, a kegykép a győzelem napjának is szakrális szimbólumává lett és villámgyorsan elterjedt. A XVIII. században hazánkba települő németek, de a magyar kamarai telepítések is szívesen választják az új templomok, kápolnák titulusául Mária nevét, és legtöbbször éppen a Mariahilf-kegykép másolatát, művészi átköltéseit helyezik oltárukra. A század pestisjárványai alatt is jelesnek, foganatosnak érzik a segítségét. A jámbor kordivatból természetesen a törzsökös magyarság sem marad ki, és – nyilván főpásztori sugallatra is – újjáépült, vagy egészen új templomaink szép számmal helyezik magukat Mária nevének oltalmába. A kultusz azonban német, illetőleg németes jellegét máig megőrizte. A gyakorlat különben tükrözi a Tridentinum után bontakozó barokk jámborság dinasztikus vonásait."

Albrecht Dürer: A hétfájdalmú Mária, 1496.

A fájdalmas Szűz (Hétfájdalmú Szűzanya) külön tiszteletének legfőbb terjesztői a ferencesek voltak. A kultuszt megalapozza a Szentírás is, amikor az agg Simeon mondja Máriának: "S a Te lelkedet is tőr járja át, hogy kinyilatkoztassanak sok szívből a gondolatok (Lukács 2,35)". Az ünnep ellenpólusa "Mária hét örömének": az angyali üdvözlet, látogatás Erzsébetnél, Jézus születése, a Bölcsek imádása, Jézus bemutatása a templomban, Jézus feltámadása és Mária mennybevétele. Mária hét fájdalma: Simeon jövendölése, a betlehemi gyermekgyilkosság, Jézus keresése (12 éves korában), a kereszthordozás közbeni találkozás, Jézus keresztje alatt áll, Jézus holttestét az ölébe veszi, Jézus sírbatétele. Ez utóbbit a hagyomány sorolta ide a 7, mint szent szám miatt. A Szentírás ugyanis nem tanúskodik arról, hogy Szűz Mária ott lett volna Jézus sírbatételekor.
Ismerőseink, családunk körében igen sok a Mária. Nem csak miattuk, hanem magunk számára is sokszor kérjük a Szent Szűz anyai pártfogását, de talán legfőképpen azt, hogy halálunk óráján legyen velünk. Templomunkban minden vasárnap délután elimádkozzuk a Loretói litániát, elsőszombaton szentmisében köszöntjük a Szent Szüzet, működik Rózsafüzér Társulat, és rendszeresen járunk a Szentkúthoz is...
Most egy verssel köszöntünk minden Máriát! "Szűz Mária, Istennek Anyja, imádkozzál értünk, bűnösökért!"

Sík Sándor
Áldott az asszonyok között
Mentél, amerre húzódott az ösvény
Galileának napaszalta földjén.

És kivirágzott lépteid nyomán
A bokavérző Hegyes Tartomány.

A sziklák istenverte szurdokán
Tejarcú rózsát hajtott a bogáncs,

A kősziklából csorgó méz fakadt,
A ciszternákban élővíz patak.

S a porszemecskék, míg sarudra lestek,
Tücsök módjára muzsikálni kezdtek.

Karjaid összefonva kebleden
Mentél s mosolyogtál édesdeden.

Mérhetetlenül mély volt és komoly
És mondhatatlan édes e mosoly.

Mentél. Fölötted a hallgatag égbolt.
A csepp angyalok, mint a rendelés szólt,

Elkuporodtak a sziklák közébe
Ujjacskáikat ajakukra téve.

A titokzatos Hang is hallgatott,
A Lélek, aki megárnyékozott,

És néma volt még Ő is, az Egyetlen,
A szíved alatt élő Érthetetlen.

Mentél, magad, és nem sejtette senki
A titkot, amely a mindent belengi.

Erzsébet sem, a meghitt asszonytestvér,
Még az sem, aki árva tűzhelyednél

Virrasztja jöttöd, az Elgyűrűzött:
Hogy áldott vagy az asszonyok között.

Szűz Mária születése

Leonardo da Vinci: Szent Anna
harmadmagával (olaj, fára)

A hét ünnepei között már beszámoltunk arról, hogy szerdán Szűz Mária születésének ünnepe van. Ezt a napot hazánkban Kisboldogasszony napjának is nevezik.
A hagyomány szerint Szűz Mária Kr. e. 16-17 körül született Jeruzsálemben a Júda törzséből, Dávid királyi nemzetségéből származó Joachimtól és a Lévi törzséhez tartozó Matthán pap és felesége Mária leányától, Annától.
Kálmán atya a délelőtti ünnepi szentmisén beszélt a Jakab ősevangéliumról is (apokrif irat). Említette azt is, hogy a Szentírásban (a kanonizált könyvek között) nem találunk utalást a Szent Szűz születésére vonatkozóan. A Jakab ősevangélium a II. században keletkezett (az egyház által hitelesnek el nem ismert), amiben a mai ünnepről, de általában az Istenszülő életéről is nagyon sok dolgot találunk. Ebből az evangéliumból tudjuk meg azt, hogy Mária szülei, Joachim és Anna, öregkorukig gyermektelenek voltak. Egy alkalommal Joachim áldozatot akart bemutatni a jeruzsálemi templomban, de a pap visszautasította áldozatát: “ » Nem szabad teneked elsőként felajánlani adományaidat, mert nem támasztottál magvat Izraelben.« Akkor igen elszomorodott Joachim… a pusztába ment” , negyven nap és negyven éjszaka böjtölt, és addig nem akart semmit magához venni, amíg az Úr rá nem tekint. (Itt is megjelenik a 40-es szám, ami a Szentírásban igen gyakran szerepel - plédául Jézus is negyven napig böjtölt a pusztában.)
Otthon felesége, Anna a kertben sétálva egy fán madárfészket látott és sírásra fakadt, hogy minden állatnak van utóda, csak neki nincs gyermeke. Az Úr angyala ekkor megállt előtte és megvigasztalta, hogy gyermeket szül, akiről az egész földkerekségen beszélni fognak. Anna ekkor fogadalmat tett. Megfogadta, hogy akár fia, akár leánya születik, az Úrnak szenteli, hogy egész életére Isten szolgája legyen. Az Úr angyala ugyanekkor Joákimot is meglátogatta a pusztában, és kérte, hogy menjen haza, mert felesége foganni fog méhében. Így is történt. A szent házaspár találkozott. Másnap Joákim felajánlotta a templomnál adományait, és visszatért feleségéhez. Anna hónapjai beteltek és szült. “ Így szólt a bábához: » Mit szültem?« Az így válaszolt: » Leányt.« Lelke igen megörvendezett ezen a napon és pólyába csavarta őt. Majd letöltötte Anna tisztulásának napjait, táplálta gyermekét és a Mária nevet adta neki. Nap-nap után egyre növekedett a kisleány, hat hónapos korában anyja letette a földre, hogy próbáljon meg felállni. Utána már hét széket is körbejárt, és úgy tért vissza anyja ölébe. Akkor Anna magához szorította és ezt mondta: » Ahogyan él az Úr az én Istenem, nem ezen a földön fogsz járkálni, mert felviszlek tégedet az Úr templomába.« Fekhelyét szentté tette, semmiféle közönséges vagy tisztátalan nem mehetett oda, és szeplőtelen zsidó lányokat választott ki, akik társalkodói voltak.”
  A legendák mindig tartalmaznak olyan elemeket, amelyek igazak. Ám a vallásos érzület, hagyomány, a szentek tisztelete és a képzelet ezeket tovább fejlesztette, komponálta. Semmiképpen sem szabad eretnekségnek tekintenünk őket, de a hitünk szempontjából nem feltétlenül meghatározóak.
Népi mondások is kötődnek ehhez a naphoz. Például amilyen az idő Mária születésének napján, olyan lesz még négy hétig. Vagy egy német mondás: "Mária megszületett, paraszt, nézd a gabonád!" Vagy: "Mária megszületett, a fecskék a gázlón vadásznak."

Mária-nap

Ismét jelezzük (korábban itt), hogy szeptember 12-én, vasárnap a Szentkútnál tartjuk a nagymisét (10:30). A szentmise után kávéra és süteményre várjuk a kedves híveket (a Szentkútnál). 

A hét ünnepei

Kedden lesz a Kassai vértanúk ünnepe. A Kassai vértanúk két jezsuita pap és egy volt jezsuita diák, esztergomi kanonok, Pázmány Péter közeli ismerősének közös elnevezése: Kassai szent vértanúk. (Pongrácz István, Grodecz Menyhért, Kőrösi Márk) Mindhárman 1619. szeptember 7-én szenvedtek vértanúhalált Kassán, mert nem tagadták meg katolikus hitüket, és mert nem fogadták el Kálvin János hitújításait (reformáció). A Kassai vértanúk a magyarországi jezsuita rendtartomány védőszentjei. Ünnepük a katolikus naptár szerint haláluk napja, szeptember 7.

Szerdán lesz Szűz Mária születésének ünnepe. A jeruzsálemi hagyomány a Betheszda-fürdő mellett tisztelte Mária születésének helyét. Az 5. sz. elején Szt Anna tiszteletére templomot építettek, melynek felszentelési évfordulóján (IX. 8.) emlékeztek meg Mária születéséről. A 7. sz: a szírek, bizánciak és a rómaiak is e napon ülték a születésnapot, a koptok 7-én.
Ma Magyarországon közel 180 Kisboldogasszony templom vagy kápolna van, melyeknek általában ezen a napon van a búcsújuk. A legismertebb zarándokhely a Máriaremetei Kisboldogasszony templom, ahol már számos csoda és jelenés megtörtént.

Termény oltár

Most vasárnap (szeptember 5.) lesz a "Terménybetakarítási hálaadás". A Szent József oltárra kihelyezett termények (adományok) megáldása, hálaadás Istennek az idei termésért.
A szertartás szövege:
  

  A Homília után a pap a termények fölött elmondja vagy elénekli az áldás 

  szavait:

P: Kérjük most az Urat, hogy adja áldását az ez évi termésre és ittlévő terményeire!

Rövid csend.

Urunk, jóságos Atyánk, mindenható Istenünk. Köszönjük neked életünket és rólunk való gondoskodásodat. Te a nagy természetet betöltöd jóságod adományaival és megtanítasz arra, hogyan használjuk őket, hogy javunkat szolgálják. Te ebben az évben megáldottad a termést, és gazdagon nyújtottad nekünk a föld terményeit. A mai eucharisztikus áldozat hálaadás minden ajándékodért. Most arra kérünk, áldd meg † ezt a gabonát és gyümölcsöt, amelyeket oltárod elé hoztunk. Add, hogy magasztaljuk bőkezűségedet, és úgy tudjuk elosztani ajándékaidat, hogy senki közülünk ne szenvedjen szükséget. Fogadd, Urunk, köszönetünket és tölts el bennünket örömöddel. Krisztus a mi Urunk által.

H: Amen. (Praeorator)