 |
| A Szentkúti Szűzanya |
Múlt héten, június 18-án volt 50 éve, hogy Székesfehérvárott pappá szentelték Ackermann Kálmán atyát, egykori pilisszentkereszti plébánost. Sajnos nem azon a napon írjuk a megemlékezést..., és sajnos nem Vele emlékezünk erre a napra, erre az ünnepre. Bizonyos, hogy az égi liturgiában sokkal szebb egy aranymise, mint itt, a földön, hiszen a köszöntések sora elfedné a lényeget.
Elképzelem azért: virágok pompája díszíti az oltárt, hívek sokasága tölti meg a templomot, az énekkar készül, és a 78 éves atya bevonul a templomba, megtartani pappá szentelése után 50 évvel a Szentmisét. Köszöntők, virágok, meg egy kis fájdalom... De ne a múlttal foglalkozzunk már.
És elképzelem azt is, hogy milyen lehet most. Isten ígérete szerint akit egyszer pappá szentelnek, örökké az marad - még a mennyben is. Milyen csodálatos és kimondhatatlan, végtelen boldogság lehet Istent színről-színre látni, és őt az összes angyal és szent kórusában dicsőíteni?! Ez talán a legszebb aranymise.
Kálmán atya a templomban (Isten háza és a mennyország kapuja) mindig arra törekedett, hogy a mennyei liturgiából jelenítsen meg egy darabkát. Az adott körülmények szerint, az aktuális liturgia szerint... Virágozás, tömjén, oltárterítők, restaurálás, díszítés, ének, imádságok, liturgikus tárgyak, stb.
Számára papságának ideje már nem mérhető a mi időnkkel. A végtelenben dicsőíti az Istent. Isten végtelen irgalmának pedig nincs ideje. Kezdete sem, vége sem. Így csak töredékes emlékezésünk (mely egyre homályosabb az idővel) számlál néha napokat, éveket, évfordulókat, de aztán ki fog emlékezni?
Ezzel az ünneppel is Istent ünnepeljük, aki meghívta egykor Kálmán atyát a papságra, és aki megtartotta minden viszontagság ellenére a papi rendben, végül kegyelmével megerősítve hazahívta.
Minden évben, ha tehette, elzarándokolt Mátraverebély-Szentkútra, pappá szentelésének évfordulóján. Hálát adni ment oda, és kérni. Hálát adni mindenért, ami eddig volt, és kérni az erőt. Erőt ahhoz, hogy folytatni tudja, amíg Isten engedi. Szűz Mária, a papok édesanyja számára is Anya volt. Milyen lelkesen beszélt róla a Szentkútnál minden évben!
Az évforduló alkalmával adjunk hálát ismét azért, amit Kálmán atyán keresztül kaptunk Istentől. Ő már az igazi ARANYMISÉN vesz részt...
"Ő szeret minket, vérével megváltott bűneinktől, s Atyjának, az Istennek országává és papjaivá tett bennünket. Övé a dicsőség és a hatalom örökkön-örökké! Amen" (Jel 1,6)
A videón A. Vivaldi: Gloria c. művéből hallható egy részlet. 1964-ben készült a felvétel. 50 éve.
 |
| Ackermann Kálmán (1937. 02. 13. - 2013. 10. 08.) |
