Egy legenda szerint (?) a II. Vatikáni zsinat utáni reform után hazánk püspökei a pápától azt kérték, hogy a magyarok ne álljanak az olvasmányokig, hanem hadd üljenek, hiszen "mi lovas nép vagyunk". Igen, voltunk, ennek immáron ezer éve...
Sajnos a térdelés sem erősségünk a szentmisén, főleg az új "liturgikus terekben" nem, hiszen fizikailag lehetetlen letérdelni. A térdeplő már nem része a berendezésnek. Ha pedig mások nem térdelnek le, a "hívő" szégyell letérdelni egymaga...
Az elmúlt hetekben kétszer is próbáltunk szavazást indítani erről, ám nem sikerült. Maga a szavazás megjelenik, de lehetetlen szavazni, és eredményeket sem mutat a blog. Eddig minden kérdésünkre lehetett válaszolni. Döntse el az Olvasó, hogy ez csak a technika "ördöge", vagy más "ördöge"...
"Szent Ferenc evett, és ettől megerősödött. Jacopa asszony pedig eléje
térdelt, átfogta Krisztus sebeivel ékesített szent lábait, és oly nagy
áhítattal csókolta, és öntözte könnyeivel, hogy a körülöttük álló
frátereknek úgy tűnt, mintha Magdolnát látnák Krisztus lábainál, és
semmi módon nem tudták elszakítani onnan." (Süteményt kért utolsó levelében - Fioretti)