 |
| Lázár feltámasztása - Maria von Burgund zsolozsmáskönyve 1857-ből, Wien, Österreichische Nationalbibliothek |
Üdvözítőnk isteni hatalma egyszerű szavakban nyilvánul meg: Lázár, jöjj elő! Jézus, aki meggyógyította a vakot, bénát... és most "újjáéleszti" Lázárt, reményét kelti saját feltámadásának is. Jézus életének egyik fontos állomása Lázár feltámasztása. Betániából jön, Jeruzsálem mellett van, távol a zsidó hatóságoktól, amelyek az ő halálát kívánják, és el akarják fogni. Végülis Lázárral kapcsolatos tette még inkább felbőszítette a farizeusokat. Jézus ebben a tettben a remény embereként jelenik meg. Segít megértetni, hogy ez a tett (a feltámadás) a legnagyobb csoda.
Jézus és Lázár "újjáéledésében" jelentős különbségek vannak. Miközben most Lázár halála utáni negyedik napon vagyunk, Jézus harmadnapra támad fel. Lázárnak újra meg kell halnia majd, noha most életre kelt. Más szempontból nézve a három-négy számokat: a négy sarkalatos erény, négy égtáj, a negyven pedig szintén a tökéletességre utal. A három pedig az isteni dolgokra utal: Szentháromság, három isteni erény. Lázár a negyedik napon kel föl, hiszen rá még nem az isteni élet vár, hanem még élnie kell a földön. Üdvözítőnk pedig feltámadása után már dicsőséges testben jelenik meg, mely látható és tapasztalható ugyan, de már Istennél van...
Jézus és Lázár is sírból támadnak fel. Lázár sírja előtt kő volt, melyet Jézus szavára vettek el. Az Úr feltámadásakor pedig a sír zárt volt. A sírhoz siető asszonyok előtt az angyal hengeríti el a követ, és bemenve látják, hogy már nincs ott Jézus teste. Azt nem is lophatták el, hiszen a kő előtte volt: egyértelmű jele a megdicsőülésnek és a feltámadásnak. Lázár nem tudott volna kilépni úgy a sírból, hogy a kő előtte van. Teste még nem a megdicsőült test volt.
Különbség van a tanúkban is. Lázár "újjáéledésének" tanúi nővérei: Márta és Mária, zsidók, apostolok, más tanítványok és maga Jézus. Krisztus feltámadásának viszont nem voltak tanúi. Éppen ezért az Egyház húsvétkor az Exsultetben énekli: "Ó valóban áldott éj, csak te voltál méltó, hogy tudjad a napot és órát, amelyben Krisztus a halálból feltámadt."
A Szabadító feltámadása teljes mértékben meghaladja az emberi értelmet. Lázár feltámadása viszont egyértelmű tény (noha okát nem érthetik) az ott állók számára. Lázár testén a gyolcsok ott maradtak, viszont Jézus sírjában "összehajtva" feküdtek azok.
A sok különbség ellenére (melyek egyértelmű hasonlóságot is magukban rejtenek) van egy lényeges azonosság: ez pedig az anyagban van, vagyis a test támad fel. A testük a halál állapotában külön volt lelküktől. Lázárt a 'második földi életre' támasztotta fel az Úr, Jézus pedig már a megdicsőült testben 'jött ki'.
Úgy is fogalmazhatnánk, hogy Lázárnak nincs két teste, Jézusnak van. Egy az emberi és egy a megdicsőült. Jézus feltámadása más, mint Lázáré. Lázár még saját földi testét kapja vissza újra, de Jézus már a megdicsőült testben van jelen feltámadását követően.
Sokan hajlamosak arra, hogy tagadják (vagy nem hiszik el) Jézus testének (anyag) a feltámadását. Egyszerűen 'elillanásról' beszélnek, vagy egy spirituális testről, amely az anyagi helyébe lépett. A Megváltó feltámadása után képes volt enni és inni, Tamás pedig 'beletette' sebébe ujját. Jézus teste a halhatatlanságra és romolhatatlanságra támadt fel.
Lázár "újjáélesztésének" története segít megérteni mindezt. Lázár ugyanabba a testbe támadt föl. Jézus feltámadása ebből a szempontból válik érthetővé és hihetővé. Képes az Isten feltámasztani a halott testet. Azonban a keresztény ember a megdicsőlésre hivatott, az üdvösségre. Amíg viszont Jézus nem támadt fel elsőként a halottak közül, csak érzékeltetni tudja jelek által e felfoghatatlan misztérium lényegét...
