A Római Misekönyv bevezetője az ünnepi szertartáshoz így szól:
"1. Az ősi hagyományok szerint ezt az éjszakát az Úrnak kell szentelni (2 Móz 12, 42 skk), úgyhogy az Evangélium intő szavai szerint (Lk 12, 35 skk) a kezükben égő gyertyát tartó hívek hasonlókká lesznek azokhoz, akik Uruk érkezésére várnak, hogy amikor megjön, éberen virrasztva találja és terített asztalához ültesse őket.
2. Ennek a vigíliának menete a következő: Rövid lucernárium -- fényünnepség -- után (ez a mai vigília első része) az Egyház -- bízva Isten szavában és ígéretében -- arról elmélkedik, hogy mily nagy csodatetteket művelt az Úr kezdettől fogva népével (ez a második rész, az igeliturgia), egészen addig, amíg a feltámadás napjának közeledtével a keresztségben újjászületett új tagjaival együtt ( ez a harmadik rész) meghívást nyert ahhoz az asztalhoz, amelyet halála és feltámadása által terített népének az Úr (negyedik rész).
3. A húsvéti vigília egész szertartását éjjel végezzük, úgyhogy egyrészt nem kezdjük el az éj beállta előtt, másrészt be kell fejeznünk húsvétvasárnap hajnala előtt.
4. Az éjszakai vigíliamise, mégha éjfél előtt végezzük is, már a feltámadás vasárnapjának húsvéti miséje. Aki részt vesz az éjszakai misén, ismét megáldozhat a második húsvéti misében.
5. Aki az éjszakai misét mondja, vagy azon koncelebrált, a húsvét második miséjét is elmondhatja vagy koncelebrálhatja.
6. A pap és a segédkezők úgy öltöznek föl, mint a miséhez szokás, fehér színű ruhába.
Elegendő számú gyertyáról kell gondoskodni a vigílián részt vevő valamennyi hívő számára."
A tűzszentelés és a húsvéti gyertya előkészítése tehát az első rész. Ennek az ünneplésnek különleges jelentősége van: "Kedves Testvéreim! Ezen az éjszakán, amikor a mi Urunk, Jézus Krisztus, a halálból életre támadt, az Egyház meghívja az egész világon szerte élő gyermekeit, hogy virrasszanak és imádkozzanak. Ha így emlékezünk Urunk húsvétjára, vagyis ha igéjét hallgatjuk, halálát és feltámadását megünnepeljük, akkor remélhetjük, hogy a halálon való győzelmének is részesei leszünk és vele együtt élünk Istenben." - mondja a pap a bevezetőben.
Ezt követi a tűz megáldása, majd meggyújtják a húsvéti gyertyát. Beszúrja a pap a tömjénszemeket a gyertyába (Krisztus öt sebe), majd meggyújtja a gyertyát. Ezután körmenetben vonulunk be az oltárhoz. Közben háromszor hangzik fel: "Krisztus világossága! Istennek legyen hála!" Majd felhangzik az Exsultet, vagyis a húsvéti örömének.
A következő rész az igeliturgia: "Ezen a vigílián -- amely minden vigília szülőanyja -- kilenc szentírási szakaszt olvasunk fel; éspedig hetet az Ószövetségből, kettőt az Újból (szentleckét és evangéliumot). 21. Ha lelkipásztori megfontolások úgy kívánják, az ószövetségi olvasmányok számát csökkenthetjük; mindig ügyelnünk kell azonban arra, hogy a húsvéti vigíliának lényeges része az Isten igéjének olvasása. Legalább három ószövetségi olvasmányt meg kell tartanunk, sürgős esetekben kettőt. Sohasem hagyható el azonban Mózes második könyvének (Exodus) 14. fejezete. 22. A húsvéti örömének végeztével mindenki leteszi gyertyáját és leül. Mielőtt a szentírási szakaszok felolvasását elkezdenék, a pap ezekkel vagy hasonló szavakkal fordul a néphez:
Kedves Testvéreim! Miután ünnepélyesen elkezdtük húsvéti vigíliánkat, figyelmes lélekkel hallgassuk meg Isten igéjét. Elmélkedjünk azon, miként mentette meg népét Isten a régmúlt időkben, az idők teljességében pedig hogyan küldte el szent Fiát Megváltónkul. Kérjük Istenünket, hogy a megváltás húsvéti művét beteljesítve, vezessen el minket az örök életre.
23. Ezután következnek az olvasmányok. A felolvasó (lektor) fölmegy az ambóra, és elolvassa az első olvasmányt. A zsoltárénekes vagy a kántor elénekli vagy felolvassa ezután a zsoltárt, a nép pedig közbeénekli (vagy mondja) a válaszokat. Majd mindnyájan fölállnak, és a pap mondja: Könyörögjünk! Utána egy kis ideig mindnyájan csendben imádkoznak, s csak ezután kezdi a pap magát a könyörgést.A válaszos zsoltár helyett csendet is tarthatnak; ilyenkor a Könyörögjünk! után már nincs külön csend.
Az utolsó ószövetségi olvasmány után a pap intonálja a Dicsőséget, mely előtt meggyújtják a gyertyákat. Ekkor minden csengő, harang és az orgona újra megszólal és hirdeti Isten dicsőségét. A Dicsőség után könyörgés.
A szentlecke után a pap beénekli az Alleluját, amit mindannyian megismétlünk. Az evangéliumot homília követi.
A beszéd utáni rész a keresztség liturgiája. Ez természetesen akkor van, ha van kit megkeresztelni. A Mindenszentek litániája után a víz megáldása, a keresztségi fogadás megújítása következik. Az Egyház csodálatos szövegekkel vezeti be a hívő lelkét a húsvét misztériumába, ezért érdemes elmélkedve odafigyelni a liturgikus szövegekre.
Az Eucharisztia liturgiája következik, majd áldozás. Ezután van a körmenet, mely ünnepélyes áldással zárul. (Ennek menete és szövege a Praeoratorban található.)
A liturgiamagyarázat felkészülés az este liturgiájára. Aki méltó módon akar részt venni a szertartásokon, annak szellemileg és lelkileg illik felkészülnie. Az egyházi év kiemelkedő pontja a mai, amikor Krisztus feltámadását ünnepeljük. Azét a Krisztusét, aki "győzelmet aratott a halál felett." Reményt adott nekünk, örök életet, hogy "aki hisz benne, el ne kárhozzon, hanem örökké éljen".
Készüljünk föl tehát a liturgiára, mely Isten műve; hagyjuk magunkat átitatni a szent szövegekkel és eseményekkel.