Karácsony nyolcada

Az oldalt található szavazásaink egyik kérdése az volt, hogy mennyi időn keresztül ünnepli az Egyház a karácsonyt. A helyes válasz az, hogy nyolc napig. A II. Vatikáni zsinatot követő liturgikus reform eltörölte számos ünnep nyolcadát. Az ünnepek fontosságát is hagnsúlyozta a nyolcad, amiben az ünnepnap hangsúlyával ünnepel az Egyház továbbra is. Karácsony nyolcada például megmaradt és húsvétkor is van nyolcad.
A Római Misekönyv bevezetőjében így fogalmaz:
"A húsvéti misztérium évi ünneplése után legfontosabbnak tartja az Egyház, hogy megemlékezzék Urunk születéséről és első bemutatkozásairól. Ez történik a karácsonyi időszakban." A karácsonynak nem csak nyolcada van, hanem a húsvéthoz hasonlóan különálló liturgikus időszak is az egyházi év szerkezetében. Ez az időszak január 6-ig tart. Ekkor szokás a fenyőfákat is lebontani.
A liturgia ilyen módon kapcsol be minket abba a szüntelen örvendezésbe és dicsőítésbe, melyet az angyalokkal együtt végez az egész megdicsőült Egyház.

Karácsony nyolcadának rendje:
a) a nyolcad alatti vasárnap, és amikor ilyen nincs, akkor december 30-a Szent Család ünnepe;
 b) december 26-a Szent István első vértanú ünnepe;
c) december 27-e Szent János apostol és evangélista ünnepe;
d) december 28-a Aprószentek ünnepe;
e) december 29-e, 30-a és 31-e: a nyolcad alatti napok;
f) január 1-én, karácsony nyolcadán, Szűz Máriának, Isten szent Anyjának főünnepe van; ezen a napon emlékezünk meg Jézus névadásáról is (körülmetélése).

Történelem I.

Szerettük volna, ha az egyre nézettebb honlapunkon a látogatók igénybe veszik a szavazási lehetőséget is. Ezzel azonban a több száz látogatóból csupán hárman éltek. Bízunk abban, hogy a továbbiakban kedvet kapnak hozzá...
Legutóbbi kérdésünk az volt, hogy mikor lett önálló a plébániánk? A helyes válasz az volt, hogy 1800-ban. Ennek könnyedén utána lehetett nézni az egyházmegyei honlapon is.
Szeretnénk, ha nem csak a helybeliek tudnának meg többet a pilisszentkereszti plébánia történetéről. Így többször felbukkan majd történelmi bejegyzés is.
A plébániánk 1772-ig Csaba (ma Piliscsaba) filiája, majd 1800-ig Szántóhoz tartozott. Ekkor lett önálló plébánia. (A fília egy olyan hely, amely egy adott plébániához tartozik, és az ottani plébános a fília plébánosa is. Nincs külön helyben lakó plébánosa.) A templom egyhajós barokk stílusban épült a pálos atyák megbízásából. 1766-ban a budai pálos prior áldotta meg. Tornyát 1803-ban kapta. A főoltár a megfeszített Krisztussal 1774-ből, a két mellékoltár és a szószék az 1770-es évek végéről való. Mindhárom értékes, copf stílusban készült. A keresztelőkút szintén a XVIII. században készült. A szentély félköríves záródású, Kákonyi Asztrik falfestménye dísziti. 1995-ben történt a templom belső restaurálása. Ekkor a templom szentélyében két, az 1700-as évek végéről való szekkó festményt találtak. Az értékes faberendezések restaurálása 1995 közepétől folyamatos volt. Az értékes szószék restaurálása 1997-ben megtörtént. A keresztút szintén Kákonyi Asztrik ferences szerzetes alkotása.
A következő kérdésünk oldalt található, ennek megfejtéséről, és az esemény részletes bemutatásáról a szavazás lezárásakor olvashatnak.