A földi lét hasonló a fogsághoz, hiszen tele vagyunk korlátokkal és kötöttségekkel. Fogságba ejthetnek a szenvedélyek, rossz szokások, technikai eszközök, de fogságba ejthetik az emberek egymást is: akár a nyelv bűnével.
Isten gondolata a békesség gondolata, amelyet csak az ember ronthat meg. Pontosabban nem is megrontja, hiszen Istent nem tudjuk kisebbé tenni lényegében sem, műveiben sem. Megrontjuk azt a képet, amelyet nekünk kellene hordozni. Isten képmásai vagyunk, és ezért a feladatunk visszatükrözni Istent. Csak ebben tudunk romlásnak indulni, Istent dicsőségétől ennek ellenére sem tudjuk megfosztani.
Isten gondolata nem a sanyargatás. Holnap Szent Erzsébet ünnepe, jövő héten gyűjtés a Karitász javára... Eszünkbe juttatja, hogy milyen sokan háborognak saját sorsuk ellen, jóllehet ők maguk tehetnek róla. Istent vádolva mondják, hogy miért engedte meg Isten a rosszat?! Sokan talán nem is rászorulók, templomba nem is járnak, segítséget nem ajánlanak fel a kapott csomagért, stb. Aki pedig valóban rászoruló, az érzi és tudja: nem a két kiló lisztre szorul rá leginkább, hanem Isten irgalmára és szeretetére. Isten gondolata nem az, amit mi mindennapos problémáknak nevezünk. Isten gondolata az ő országában fog megnyilvánulni, ahová zarándoklunk. Haza akar minket vezetni ebből a világból, amelyet önhatalmúlag elrontottunk. Szabad akaratunk volt jót vagy rosszat tenni, és mi sokszor választottuk a rosszat.
A hit útjára térve meg kell hallani Isten gondolatát, amely a békesség és irgalmasság gondolata. Ebből a fogságból (tárgyak, hatalmi harcok, a pénz, a válság, a hitelek fogsága...) ki akar vezetni. De már most elindulhatunk ezen a "kivezető" úton, ha hagyjuk magunkat az Egyház liturgiája és szentségei által vezettetni. Egy szentmise kiemel, kiragad ebből a fogságból, és már érezteti velünk a mennyei liturgia örömét. A keresztség szentsége eltörli az áteredő bűnt, mely a lélek egyik legnagyobb fogsága. A házasság szentsége Istenhez emeli az emberi kapcsolatot. A szentgyónásban pedig valódi hazatérés tapasztalható meg.
Hívjuk segítségül Istent, mert ő meghallgat. A kétségbeesés, az örökös elégedetlenkedés és pesszimizmus még Isten kinyújtott kezét is képes eltaszítani magunktól. Nem fog ez a világ megváltani és segíteni rajtunk. Egyedül az Istenbe vetett hit lesz a kiút minden egyéni és közösségi problémából.
Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor, és mindörökkön örökké, amen.
