Minden vértanú ünnepe szinte ugyanarra hívja fel a figyelmet: a püspöknek, papnak és hívőnek egyaránt nem azt kell hirdetnie és mondania, amit a világ szeretne hallani, ami kedves a fülnek, hanem az Igazságot, amely maga Krisztus. Szent Balázs és a többi vértanú azért ontotta vérét, mert szerették Krisztust, és nem akartak tőle elszakadni. Nem akartak tudni másról, mint "Jézus Krisztus keresztjéről". Abban látták üdvösségüket, hitük lényegét. Szent Balázs hitének útja Krisztus útja volt, mert egészen szerette a rábízott nyájat: meghalt érte. Ez a nyáj az Egyház mindenkori hívő serege. Az Egyház, mely Krisztus titokzatos teste. Így hal meg a vértanú legjobb barátjáért, Krisztusért. XVI. Benedek pápa többször hangsúlyozza, hogy Krisztus a barátunk. Hozzá mindig szólhatunk, meghallgat minket, főként pedig táplál saját testével és vérével. Aki az Eucharisztiáért életét adja, boldog ember marad mindörökké.
