A SZENT KERESZT OLTALMÁBA AJÁNLOTT BLOG. XVI. BENEDEK PÁPA ÉS ACKERMANN KÁLMÁN ATYA TISZTELETÉRE AJÁNLOTT BLOG.

2013. március 7., csütörtök

Az egri minorita templom - részlet egy tanulmányból



A templom Eger egyik legszebb műemléke, mely jelenleg is használatban van, mint Isten háza. Egerben a ferencesek már a XIII. században letelepedtek, és a török megszállásig jelen is voltak. A templom többször a természet áldozatává vált, olykor azért, mert egészen egyszerűen közel épült az Eger-patakhoz. A végleges templom építése főleg 1715-1717 között zajlott. Féja András rendtag gyűjtötte az adományokat Telekesy István (1633-1715) püspöksége alatt.[1] Az ő idejében indult meg a papnevelde építése is, számos egyéb építkezése és egyházkormányzati szervező tevékenysége mellett. A sokszor említett katolikus megújulás témája itt is visszatér. Ugyanis Telekesy István egri érsek tanulmányait Sopronban, Nagyszombatban, Bécsben és Rómában végezte.[2] „Rozsnyón, majd Hárskúton működött, 1667-ben Nádasdy Ferenc a sárvári plébániát bízta rá. 1673-ban győri kanonok lett, Széchényi György püspök megbízásából ő irányította a székesegyház felújítását. Lakóháza udvari falán Patrona Hungariae-szobrot állíttatott. 1699-ben egri püspök lett. Rákóczi híve volt, szerepet vállalt a szabadságharcban. Mint őrkanonok az 1683-i török veszedelem idején az egyházmegye iratait, értékeit, a hermát biztosabb helyre menekítette. Nyomtatásban jelent meg halotti beszéde (A világ pompás dicsőségének sietsége...Bécs, 1682.) és latin imakönyve (Flores precum devotionis... Nagyszombat, 1702.) Korábban ismeretlen verses munkája „Gúnyének Platty Sándorról”.
Kéziratban maradt művei közül igen fontos az Arca Noe, az egyházmegye történetének első tudományos igényű összefoglalása. A korábbiaknál sikeresebben készített püspöki és kanonoki névjegyzéket. 1709-ben Rákóczi-párti állásfoglalása miatt megfosztották püspöki tisztségétől, és ezt csak fellebbezés után, 1711-ben kapta vissza.”[3]
Nos, egy ilyen püspök vezette az egri egyházmegyét akkor, amikor a tárgyalt templom felépült. Mindezt azért fontos látni, mert ismernünk kell azokat, akik a katolikus megújulást támogatták és a hívek lelki-szellemi felemelkedésén fáradoztak. A templomról még annyit érdemes tudni, hogy annak helyén egy török mecset volt. A templombelső mennyezetére a Szeplőtelen Fogantatás van festve. A Szent Anna oltár fölött Szent Antal, a Szent Ferenc oltár fölött Szent Ferenc képe, a karzaton pedig Szent Klára és Szent Erzsébet képe található.
A templomban hat oltárt találunk. A főoltár fölött Szent Antal képe látható. „A hagyomány szerint a kép a lángok között sértetlen maradt, ilyesmire utalnak a rajta látható foltok. Az oltár mögötti két kis ajtó fölött két magas, festetlen faszobor: Péter és Pál apostol.”[4] Ezen kívül öt mellékoltár található a templomban. Az egyiket Szent Ferenc tiszteletére szentelték. Gazdagon aranyozott, festett. Az oltár programja ferences szentekkel látja el az oltárt: jelen van Szent Bonaventura, Szent Lajos, Szent Klára, Szent Erzsébet és Szent Antal. Az oltár csúcsán pedig megjelenik ismét a már látott Szeplőtelen Fogantatás jelenet – itt szobor formájában. A tabernákulumon kívül (annak tetején) látható egy üveges rész, mely a szentségimádásra alkalmas hely az Eucharisztiának. Ez még a barokk oltárokon sem népszerű szokás. A katolikus megújulás időszakában a Trentói zsinat azon tana érvényesül, mely állítja, hogy az Eucharisztia mindig Jézus Krisztus teste, nem csak a szentmisében. Protestánsok a mai napig azt állítják, hogy csak addig jelenti Krisztus testét, amíg magukhoz veszik. Éppen ezért a megmaradt ostyákat például „kidobják”. Az egri minorita templom ezen mellékoltárának szentségimádási funkciója mély teológiai üzenetet hordoz. A templombelső és az oltár szerkezete, felépítése, díszítése közénk hozza a mennyországot. Jézus ígéretét pedig, miszerint „én veletek vagyok mindennap, a világ végéig”[5] láthatóvá és érzékelhetővé teszi. A keresztény ember tudja, hogy jelen van a tabernákulumban az Oltáriszentség, de olykor szükséges, hogy színről-színre lássa, imádja és hódoljon előtte. Ekkor kialakul a kapcsolat Isten és ember között, a „Teremtőm és én” közöttem.
A másik mellékoltárt Szent Anna tiszteletére szentelték. Az oltárkép Szent Annát ábrázolja, fölötte Szűz Mária és a gyermek Jézus. Oldalt Szent József és Szent Joachim szobra látható. A mellékoltár nem csupán a családból ábrázolja a szenteket, hanem jelen van szobor alakjában Szent Rókus, Szent Sebestyén, Szent Balázs és Szent Flórián. Hozzájuk pedig az angyalok szobrai, és különféle díszítések járulnak. A szentek közöttünk élnek, és éppen ezért fontos már a barokk korban, hogy az Egyházat és Istent ne egy távoli dolognak, egy tőlünk távol álló istenségnek fogják fel, hanem érezzék: a szentek hús-vér emberek voltak, akik teljesítették Isten akaratát, és így eljutottak színelátására. A liturgiában jelen van az egész megdicsőült Egyház. Őket pedig a barokk ábrázolja is, sokszor emberi nagyságban, de néha látható többszörös méretű szobor is.
A harmadik mellékoltár Nepomuki Szent János tiszteletére épült. Ezen is látható Szűz Mária a gyermek Jézussal. Ezen az oltáron már találunk koporsót is, amiben reverendába öltöztetett emberi fej és kezek vannak viaszból. Ennek programja is érzékelteti a szentek közösségét Krisztussal, valamint az őskeresztény kort, amikor még valódi sírok fölött miséztek. Olyanok sírja felett, akik vérüket ontották Krisztusért. Kezdetben csak a vértanúkat tisztelték szentként.
A negyedik mellékoltár a Szent Kereszt tiszteletére lett felszentelve. A kereszt alatt látható Mária és János. Mögötte a tisztítótűz lelkekkel és két angyal képe fönt. A kereszt alatt a Fájdalmas Szűz képe, amint ölében tartja a halott Krisztus testét. Ennek oldalán is angyalok vannak. Az ötödik mellékoltár a Fájdalmas Szűzanya tiszteletére épült.
Itt egy pillanatra kitérőt kell tennünk. Szóltam már a barokk oltár alapvető teológiájáról, mely az emberhez közel akarja hozni (láthatóvá akarja tenni) a mennyországot. Látjuk a bemutatott oltárokon is, hogy mindegyiken jelen van néhány angyal. Ez megkívánja, hogy – ha csak néhány mondatra is – kitérjünk az angyalok mélyebb értelmezésére. A hithez hozzátartoznak az angyalok is. Ezt imádkozzuk a Hitvallásban: „minden láthatónak és láthatatlannak Teremtőjében” hiszünk. Az angyalok létezéséről a Szentírásból tudunk. A kinyilatkoztatás történetében Isten követeiként jelennek meg. Alacsonyabb rendű, természetfölötti létezőknek tartották, akik teremtmények, valamint közvetítők Isten és ember között. Isten udvartartását alkotják, vagy éppen a világ működésében segítenek.[6] A Teremtés könyve alapján[7] elmondható, hogy kezdetben jó és rossz tulajdonságokat bírtak az angyalok, azután kialakult a nézet, miszerint az angyalok és a démonok küzdenek egymással. A jó és a rossz angyalok szétválása a babiloni fogság alatt következett be. Bejön? ezután a szabad döntés gondolata Perzsa és Babiloni hatásra, hogy a szellemi lények szabadon döntöttek a jó vagy rossz között. Két csoportra oszthatók az emberre gyakorolt hatásuk alapján: angyalok és démonok.[8] Az angyal szó küldöttet jelent, a görög angelos szóból ered. Számuk nagy, Istent szolgálják, közelében élnek. Ezen belül vannak főangyalok is (majd oltárokon is megjelennek): Mihály, Gábor és Rafael. Neveik szimbolikusak, amelyek feladatukra utalnak. Ezekiel látomása szól róluk részletesen is: emberfejű, állat-testű, szárnyas lények. Hierachia is van közöttük: kerubok, szeráfok, trónusok, fejedelmségek, hatalmasságok. Az Isten angyala nem egy különálló szellemi lényt jelent, hanem ez „Istennek egy megjelenési formája.”[9] A démonok bukott angyalok, akik Isten ellen, „az emberek erkölcsi és fizikai kárára vannak”[10]. Lakóhelyük a sivatag, puszta, ahol nincs jelen az élet. A betegségeket és minden fizikai rosszat a zsidó felfogás szerint ezek okoznak.
Látható tehát az angyalok fontos szerepe a hívő ember életében. Meghatározza nem csak földi életünket, hanem jelen van a túlvilági életben is, mellyel a templom és a templomi liturgia hivatott összekapcsolni minket. Ez nem egy űrbeli összeköttetés, hanem valóság: Isten közöttünk van, főleg az Eucharisztiában, de köztünk van azzal a közösséggel is, melyben él a mennyek országában.
Egerhez kapcsolódóan még három templomról szólni kell, melyek a barokk kor kiemelkedő hazai oltárai. Egerben a jezsuita templomban két oltárt említek meg: a főoltárt és egy mellékoltárt. A főoltár 1769-ben épült Borgiai Szent Ferenc tiszteletére. A jezsuiták a török kiűzése után szinte azonnal megtelepedtek Egerben. Anyaga gipszstukkó és műmárvány. Témája az Oltáriszentség apoteózisa.[11] Ez az oltár már ugyan a rokokó stílusra jellemző, de érdemes megfigyelni programját. Az említett teológiai jelentés itt is megnyilvánul: van közünk Isten országához. Borgiai Szent Ferenc alakja Eszterházy Imrét mintázza meg. „Feltételezhető, hogy a szentély kialakításában tanácsaival Balthasar Moll, a kor ismert bécsi építésze is részt vett.”[12]
A mellékoltárt Szent Alajos tiszteletére szentelték. Gonzága Szent Alajos (1568-1591) „tetterős, becsvágyó és életrevaló”[13] családból származik. Fiatalon megnyilvánult az a gondolata sokak számára, hogy az Istennek való szolgálatot mindennél előbbre helyezi. Teológiai tanulmányait családi problémák zavarták meg többször. A pestis idején (Róma) ő is segített a gyógyításban papnövendék-társaival. Egy alkalommal ő is elkapta a pestist, ebbe halt bele. Halála után tizennégy évvel avatták boldoggá, nem sokkal azután pedig szentté avatták 1726-ban. Az egri jezsuita templom mellékoltárán úgy jelenik meg, „amint a jezsuita rend virágati az elé járuló jezsuita nemesi konviktus alázatos és igyekvő ifjai között szétosztja. Az ifjak széles, sodort öve, „csákó szabású” dolmánya a 17-18. század fordulójának divatos, korhű viselete.”[14] Az oltárképen szereplő alakok szintén akkori fiatalok voltak. Az oltár programja egyértelműen a jezsuita rend egyik szándéka: a fiatalok tanítása, nevelése a hitre. Meg kellett látniuk a fiataloknak, hogy a vallás nem egy távoli dolog, hogy Isten őket is képes szentté tenni koruk és tehetségük ellenére is.
Eger mellett van Bélapátfalva. Itt 1232-ben épült a ciszterciek temploma román stílusban. Ezt a 14-15. században gótikus stílusban átépítették. A 18. században pedig barokk sekrestyét építettek hozzá. A templomban lévő Szent Imre oltár 1748-ban épült Püspöky István egri kanonok adományaként. „Hartmann asztalos és fafaragó segédeivel a felvidéki fafaragó-műhelyek legjobb hagyományait közvetítette: a vidéki rokokó színesre festett, zöld-arany-fehér oltárépítményeinek jellegzetes típusát ismételte meg a bélapátfalvi oltárban.”[15] A vidéki templomok is rendelkeztek megfelelően képzett művészekkel, akik készen álltak arra, hogy az egyházi megrendelést teljesítsék. Ezeket a mestereket sokfelé alkalmazták, akik az addig látott stílusjegyeket is alkalmazva alkottak újat.
Harmadikként Gyöngyöst kell megemlítenem. A gyöngyösi Szent Orbán-templom mellékoltára 1767-ben épült Szent Ignác tiszteletére. Ez különösen a megújulást segítő jezsuita rend miatt fontos, hiszen rendük alapítója volt Loyolai Szent Ignác, akiről már volt szó dolgozatomban. Az oltárkép Loyolai Szent Ignácot ábrázolja lelkigyakorlatának végzése közben, a neki megjelenő Jézussal. „A gyöngyösi jezsuitáknak a szent ünnepén tartott körmenetét néhány előkelő török is tisztelettel nézte végig.”[16]


[1] Vö. Magyarország műemléki topográfiája – Heves megye műemlékei II. Szerk.: Dercsényi Dezső – Voit Pál, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972. 236.
[2] Vö. Szabady Béla: Telekesy István, egri püspök, a győri egyházmegye történetírója, 1941.; Vásárhelyi J.: A győri Székesegyházi Könyvtár possessorai, Magyar Könyvszemle 1980.
[3] Uo.
[4] Magyarország műemléki topográfija – Heves megye műemlékei II. Szerk: Dercsényi Dezső – Voit Pál, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972. 236.
[5] Mt 28,20
[6] Vö. Jób 1, 1-től
[7] Ter 6,1
[8] Dr. Gaál Endre: Újszövetség introdukció órai előadás, 2007/II. félév
[9] Vö. Ter 21,8 és Ter 48,15-16
[10] Gaál Endre: Újszövetség introdukció előadás
[11] Az apoteózis az ókorban az arra érdemes emberek istenítése. A görögöknél sok uralkodóval tették ezt. Julius Caesart például már életében istenként tisztelték a rómaiak. Az ilyen személyek sírjánál sast engedtek a magasba, hogy vigye az elhunyt lelkét az istenekhez. A festészetben és a szobrászatban a szimbolikus ábrázolás egy neme, amelyben valamely személynek rendkívüli voltát úgy dicsőítik, hogy isteni vagy más túlvilági lények társaságában, vagy képzelt földfeletti viszonyok közepett tüntetik fel. Rómában a császárok idejében különösen szokásos volt az e fajta ábrázolás domborműben előállítva, és igen gyakran fordul elő a római császári érmeken is. Az ifjabbkori festészetben is találkozunk ilyen ábrázolásokkal, így például Tiziano megfestette V. Károly császár apoteózisát, Rubens IV. Henrikét, Ingres pedig I. Napóleonét.
[12] Lengyel László: A barokk Eger és Heves megye, Magyar Képek, Budapest, 1992-1993. 24.
[13] Vö. Szentek élete I.
[14]Lengyel László: A barokk Eger és Heves megye, Magyar Képek, Budapest, 1992-1993. 24.
[15] Uo. 24.
[16] Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium II., Neumann kht., Budapest, 2004. 22.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...