Elindultunk Jézussal a szenvedés helyszínére. Nem tudjuk még, hogy valóban végig tudjuk-e kísérni keresztútján. Nem tudjuk, hogy életünk melyik szakaszában, melyik napján lesz szükségünk egy "Cirenei Simonra", aki meghallgat, vagy egy "Veronikára", aki letörli könnyeinket. Nem tudjuk azt sem, hogy kinek kell majd megmosnunk a lábát. Sok olyan titok és esemény állhat előttünk, amelyet csakis Istennel együtt és Istenért leszünk képesek véghez vinni. A nagyhét második napján ajánljuk fel egész életünket Istennek, és éljünk vele. Legyünk Isten igazi barátai, mert ő felkínálja barátságát. Legyünk a nagyhét részesei a liturgiák által, hogy életünk minden hete "nagy" lehessen, csupán azért, mert azt Istennel éljük.
