Mindenki számára ismerős gondolat egy énekből: "Fenn az égben az angyalok vigyáznak ránk..." Kik az angyalok? Mit csinálnak? Tényleg Mozartot és Bachot játszanak Istennek? Tudnak repülni is? Miért ütjük kőbe néha lábunkat, ha az Írásban meg van írva: "angyalainak parancsolt felőled, hogy kőbe ne üssed lábadat"? Péntekig most a blog témája ez lesz - az angyalokkal foglalkozunk.
Az angyalok Istentől kapnak feladatot, üzeneteit adják át. A görög angelosz és a héber malak szó jelentése: küldött. Szinte minden vallásban megtalálhatók, és elsősorban nem az említett "Isten hírnökei" jellemzi őket. Földön kívüli szellemi lények, amiknek alakjuk is van: ifjak, fiúk, lányok vagy asszonyok. Olykor az állatokhoz is hasonlítanak: kerubok és szeráfok. Isten "udvartartása", és amikor feladat hárul rájuk, képesek elhagyni az égi dimenziót.
Az Ószövetségben segítséget nyújt a választott népnek a Sás-tengernél (Kiv 14,19), legyőzi ellenségeit (2Kir 19,35), vezeti Izraelt (Kiv 23,20). Isten irgalmának és segítségének megszemélyesítői. Néha nehéz megkülönböztetni Jahve szavától, aki az angyallal együtt van jelen és beszél (Ter 16,7-9; 21,17-19; 22,11-13).
Az Ószövetségben más mennyei lények is megjelennek, akiknek szolgálatát Isten igénybe veszi kormányzó tevékenységében. A fogság után jobban kifejlődött az angyalok tana. Az angyalok felvilágosítják az embert, segítenek neki, közbenjárnak érte, vagy éppen elmennek a haldoklóért (Jób 33,22; vö. Zsolt 78,49; 89,6.8). Az Újszövetségben az emberiség felé közelítő másik világot képviselik. Az angyalok Istent szemlélik, de Jézus földi élete során is van feladatuk. Ők soha nem cselekszenek önállóan, eszközök Isten kezében.
Az utlsó ítéletkor segítséget nyújtanak a bírónak. A páli iskola fellép a gnosztikus színezetű angyal-mitológiával szemben, mert Krisztus uralmát hangsúlyozza az angyalok háttérbe szorulásával (Kol 2,18).
Szent Ágoston ezt állítja: angelus enim officii nomen est, non naturae: "az angyal kifejezés funkciót, s nem természetet jelöl" (Sermo 7,3). Ismerjük a mennyei hierarchiáról szóló tanítást is.
Két zsinatot említünk meg, az egyik a IV. Lateráni zsinat. Ezen kimondták, hogy Isten "az idő kezdetén" megteremtette mind az "angyali", mind a "földi", mind az "emberi teremtményt" (DH 800). Az I. Vatikáni zsinat ugyanezt ismétli a materializmus ellen.
Minden egyházi tanítás és ellenvélemény arra hívja fel a figyelmet és hitünket arra ösztönzik, hogy elismerjük: "az általunk látott világ roppant korlátozott, és Isten országa sokkal többet magában foglal annál a valóságnál, amit megismerünk" (Westermann: Gottes Engel brauchen keine Flügel, 125.)
Mindennap az angyalokkal fogunk foglalkozni, felidézve az Egyház tanítását, valamint megpróbálkozunk választ adni a már feltett és még kialakuló kérdésekre.
Az utlsó ítéletkor segítséget nyújtanak a bírónak. A páli iskola fellép a gnosztikus színezetű angyal-mitológiával szemben, mert Krisztus uralmát hangsúlyozza az angyalok háttérbe szorulásával (Kol 2,18).
Szent Ágoston ezt állítja: angelus enim officii nomen est, non naturae: "az angyal kifejezés funkciót, s nem természetet jelöl" (Sermo 7,3). Ismerjük a mennyei hierarchiáról szóló tanítást is.
Két zsinatot említünk meg, az egyik a IV. Lateráni zsinat. Ezen kimondták, hogy Isten "az idő kezdetén" megteremtette mind az "angyali", mind a "földi", mind az "emberi teremtményt" (DH 800). Az I. Vatikáni zsinat ugyanezt ismétli a materializmus ellen.
Minden egyházi tanítás és ellenvélemény arra hívja fel a figyelmet és hitünket arra ösztönzik, hogy elismerjük: "az általunk látott világ roppant korlátozott, és Isten országa sokkal többet magában foglal annál a valóságnál, amit megismerünk" (Westermann: Gottes Engel brauchen keine Flügel, 125.)
Mindennap az angyalokkal fogunk foglalkozni, felidézve az Egyház tanítását, valamint megpróbálkozunk választ adni a már feltett és még kialakuló kérdésekre.
