Néhány hete különféle liturgikus abúzusokról számoltunk be. Most nem közlünk képeket, hanem egy lengyel nyelvű honlapot ajánlunk, amit IDE kattintva megnézhet.
A mellékelt képen is látható, hogy mennyire határtalan az emberi ... fantázia. Nyilvánvaló, hogy nehéz, komoly erőfeszítést igénylő, ha egy pap a misekönyvben leírtak alapján misézik. A kőműves mellett dolgozó segédmunkásnak, aki betont hord, könnyebb a dolga, mint annak, aki szeretné a liturgiát méltó módon végezni. Ez nyilvánvaló, hiszen könnyebb (úgy látszik) eltérni a misekönyv rendelkezéseitől, a római pápa elveitől. Mire gondolunk? Lássuk:
- nyáron miseruha nélkül misézni, hiszen meleg van és izzadunk
- stólában koncelebrálni (ne bonyolítsuk már a helyzetet!)
- ülni a Kyrie, Gloria, könyörgések alatt, hiszen lovas nép vagyunk
- nem énekelni introitust, communiot, hiszen a hívek nem tudják (miért is kéne megtanítani?)
- nem énekelni a könyörgést, prefációt, mert Istennek ez nem lényeges úgysem
- mindenféle kánonokat imádkozni, a tartalmas és csodálatos örökségek helyett
- bemondani az igeliturgia végén: "Az igeliturgia véget ért, menjetek békével." - hiszen ilyen formula nincs is
- a "mysterium fidei" helyett mindenféle mást mondani: "Íme üdvösségünk szent titka"
- adventben roráte misét mondani lilában
- nagyböjtben tövisekkel dekorálni az oltárt
- a kék új preorátor helyett makacsul ragaszkodni a régi zöld és bordó könyvhöz (ami egyébként már nincs hatályban), abba ugyanis már beleírtuk a dolgokat, és a megsárgult lapszél már jelzi, hová lapozzunk
- Miatyánk alatt egymás kezét fogni
- gitározni a misén, hiszen az vonzó a fiatalok számára
- különféle miseruhák és stólák használata: szivárványos, koronás, gyűrűs-szívecskés, önarcképes, stb.
Még egy honlapra felhívjuk a figyelmet: pólók, bögrék, táskák...