Minden utazásom során láttam az „Irgalmas Jézus” képét: Afrikában, Ázsiában, Latin-Amerikában. Ott lóg nálam a falon
a konyhában. És a Stephansdomban is megtalálták neki a helyet. Jó páran
giccsesnek találják. Lehet. Bizonnyal nem a festészet egy kimagasló
mesterének műve. Ugyanakkor megszámlálhatatlanul sok embert szólít meg.
És ennek van köze a mai vasárnaphoz. A 2000-es jubileumi esztendő óta
ezt a Húsvét utáni vasárnapot a katolikus egyházban „az Irgalmasság
vasárnapjának” is mondjuk. Így határozott II. János Pál pápa, akit ma
XXIII. János pápával együtt szentté avatnak Rómában.
E mögött áll egy egészen egyszerű szerzetesnő, Faustyna Kowalska nővér (1905-1938) rendkívüli története. Szakácsnőként, kertészként, portásként élt feltűnés nélkül a lengyelországi Krakkó közelében lévő zárdájában. Ugyanakkor mély és gazdag belső élete volt, különösen közel Jézushoz, akitől utasításokat, üzeneteket kapott, amiket azon nyomban egyszerűen leírt az ő naplójába. Ezek egy téma körül csoportosultak: „Mondd meg az embereknek, hogy az én irgalmam határtalan!” Bátorítsd őket, hogy tölem, Jézustól nem kell félniük, hogy én bennem mindig bízhatnak. És Jézus felajánlotta neki, hogy lefestethet egy olyan képet, amely ezt a fogyhatatlan irgalmasságot kifejezésre juttatja. Így hát ez a kép éppen magától Jézustól származik, amit idővel az egész világon tisztelnek.
Faustyna nővért 2000-ben ezen a vasárnapon avatta boldoggá II. János Pál pápa, mint az új évezred első szentjét. Az ő egyszerű naplója kedvenc könyveim közé tartozik. Sok vígasztalást találok benne, segítséget mindennapjaimhoz, bátorítást, hogy bízzam Jézus irgalmasságában. Mert tudom, hogy én milyen nagyon, hogy mi emberek milyen nagyon rá vagyunk utalva Isten irgalmára, és milyen nagy szüksége van ma a világnak a mi kölcsönös irgalmasságunkra is.
De hát mi köze van mindennek a „hitetlen Tamásról” szóló evangéliumi részlethez? A mai evangéliumban először is az vígasztal engem, hogy Jézus nem tesz szemrehányást tanítványainak, jóllehet rászolgálnának. Semmiféle: „Miért szaladtatok el innét, és miért hagytatok engem bajban a Kereszten”? – mondat nem hangzik el. E helyett csupán az, hogy: „Békesség nektek”! És a kétkedő Tamáshoz is, aki csupán azt akarja elhinni, amit láthat és megérinthet, jósággal és türelemmel közeledik: „Ne légy hitetlen, hanem hívő”. És tamás megtalálja a bizalommal teli szavakat: „Én Uram, én Istenem”!
Az Irgalmas Jézus képe alatt mindig ez az egyszerű mondat olvasható: „Jézusom, bízom benned!” Erre akar a mai „Irgalmasság vasárnapja” meghívni.
E mögött áll egy egészen egyszerű szerzetesnő, Faustyna Kowalska nővér (1905-1938) rendkívüli története. Szakácsnőként, kertészként, portásként élt feltűnés nélkül a lengyelországi Krakkó közelében lévő zárdájában. Ugyanakkor mély és gazdag belső élete volt, különösen közel Jézushoz, akitől utasításokat, üzeneteket kapott, amiket azon nyomban egyszerűen leírt az ő naplójába. Ezek egy téma körül csoportosultak: „Mondd meg az embereknek, hogy az én irgalmam határtalan!” Bátorítsd őket, hogy tölem, Jézustól nem kell félniük, hogy én bennem mindig bízhatnak. És Jézus felajánlotta neki, hogy lefestethet egy olyan képet, amely ezt a fogyhatatlan irgalmasságot kifejezésre juttatja. Így hát ez a kép éppen magától Jézustól származik, amit idővel az egész világon tisztelnek.
Faustyna nővért 2000-ben ezen a vasárnapon avatta boldoggá II. János Pál pápa, mint az új évezred első szentjét. Az ő egyszerű naplója kedvenc könyveim közé tartozik. Sok vígasztalást találok benne, segítséget mindennapjaimhoz, bátorítást, hogy bízzam Jézus irgalmasságában. Mert tudom, hogy én milyen nagyon, hogy mi emberek milyen nagyon rá vagyunk utalva Isten irgalmára, és milyen nagy szüksége van ma a világnak a mi kölcsönös irgalmasságunkra is.
De hát mi köze van mindennek a „hitetlen Tamásról” szóló evangéliumi részlethez? A mai evangéliumban először is az vígasztal engem, hogy Jézus nem tesz szemrehányást tanítványainak, jóllehet rászolgálnának. Semmiféle: „Miért szaladtatok el innét, és miért hagytatok engem bajban a Kereszten”? – mondat nem hangzik el. E helyett csupán az, hogy: „Békesség nektek”! És a kétkedő Tamáshoz is, aki csupán azt akarja elhinni, amit láthat és megérinthet, jósággal és türelemmel közeledik: „Ne légy hitetlen, hanem hívő”. És tamás megtalálja a bizalommal teli szavakat: „Én Uram, én Istenem”!
Az Irgalmas Jézus képe alatt mindig ez az egyszerű mondat olvasható: „Jézusom, bízom benned!” Erre akar a mai „Irgalmasság vasárnapja” meghívni.
fordította: Tóth Vencel ofm
