 |
| Gertrúd királyné zsoltáros könyve a friauli társaskáptalan kincstárában, Cividaleban. |
A Rubicon történelmi magazin legújabb számában sok érdekes témáról olvashatunk. Mégis, az ajánló megírását egy bizonyos cikk ihlette: "Miért gyilkolták meg Gertrúd királynét?" Jövőre, 2013. szeptember 28-án lesz nyolcszáz éve (1213), hogy Gertrúd királynét a pilisi erdőben meggyilkolták. Idézet a cikkből:
"Katona József ismert drámájának köszönhetően napjainkban a közvélekedés leginkább arra vezeti vissza a gyilkosságot, hogy korábban Gertrúd féktelen természetű fivére (a középkori források szerint Berthold kalocsai érsek, Katonánál viszont Ottó) a királyné segítségével tett erőszakot az egyik magyar előkelő, Bánk feleségén. Ezt a magyarázatot legkorábban az ausztriai Klosterneuburg ágostonos monostorában 1270 körül lejegyzett Osztrák Ritmusos Krónika tartalmazza: a kútfő érdekessége, hogy szerzője valószínűleg egy magyar származású pap lehetett, aki talán a tatárjárás idején menekült osztrák földre."
"Katona József ismert drámájának köszönhetően napjainkban a közvélekedés leginkább arra vezeti vissza a gyilkosságot, hogy korábban Gertrúd féktelen természetű fivére (a középkori források szerint Berthold kalocsai érsek, Katonánál viszont Ottó) a királyné segítségével tett erőszakot az egyik magyar előkelő, Bánk feleségén. Ezt a magyarázatot legkorábban az ausztriai Klosterneuburg ágostonos monostorában 1270 körül lejegyzett Osztrák Ritmusos Krónika tartalmazza: a kútfő érdekessége, hogy szerzője valószínűleg egy magyar származású pap lehetett, aki talán a tatárjárás idején menekült osztrák földre."
A gyilkosság után II. András Bánkot meghagyta pozsonyi ispánnak. 1222 előtt nem derült fény arra, hogy ő is részt vett volna az összeesküvésben. A cikk írója így zárja sorait: "Gertrúd királynét nem azért gyilkolták meg, mert folt esett Bánk bán férji becsületén. A legvalószínűbb oknak az tűnik, hogy a hatalomból kiszorult előkelők így akartak elégtételt venni."
Az újság további érdekes írásokat is tartalmaz. Nagy terjedelemben szól Krasznahorka büszke váráról, Rómáról és Karthágóról, III. Béla sírjáról ("Kinek a maradványait rejti III. Béla sírja" címmel), a Szent Korona ferde keresztjéről, XVI. Lajos uralkodóról, Széchenyi betegségéről és haláláról, és sok más témában tisztáz bizonyos tévhiteket.
