A program:
1. Johann Sebastian Bach: Die Kunst der Fugue BWV 1080 (1,
6, 11)
2. Robert Schumann: A-dúr vonósnégyes Op. 41. No 3. (1., 2. tétel)
3. Tornyai Péter: Moon-Zoom
- szünet -
4. Schubert G-dúr kvartett D 887
2. Robert Schumann: A-dúr vonósnégyes Op. 41. No 3. (1., 2. tétel)
3. Tornyai Péter: Moon-Zoom
- szünet -
4. Schubert G-dúr kvartett D 887
1. Johann Sebastian Bach neve mindenki előtt ismert. Egyháziak számára főleg orgonazenéje gyönyörködtető, és lélekemelő Isten felé. A "Die Kunst der Fuge", vagyis a fúga művészete című opusa sok előadást és feldolgozást megért. Zongorával, orgonán, vonósokkal. Bach utolsó műve 19 tételből áll, mi jövő vasárnap este az elsőt, a hatodikat és a tizenegyediket fogjuk hallani.
"Tizenkilenc zeneművet épít fel egyetlen téma-alapra;
tizenkilencféleképpen mutatja be a fúga-írás mesterségét, s e
tizenkilenc darab mindegyike máig is utolérhetetlen példája a
legmagasabb fokú zeneszerzési technikának. De nem csupán iskolapélda ez a
tizenkilenc darab, hanem költői mondanivalójú műalkotás; nem csupán a
szakemberek számára tanulságos, hanem a műélvezetre vágyó
zenehallgatónak is különleges élmény. Azzá teszi a kompozíció egysége,
amit a feldolgozásmódok változatossága mellett is mindvégig megőriz;
mélységesen komoly hangulata, amelynek feszültsége együtt nő a
kidolgozásmód bonyolultságával. A tizenöt fúga és négy kánon felépítése
fokozatosan halad az egyszerűből a bonyolult, az áttetszőből a sűrű
szövésű felé, és ugyanígy válik a művek tartalma is egyre összetettebbé,
küzdelmesebbé."
A fúga fogalmát érdemes tisztáznunk. A fúga név a latin fugere (kergetni) szóból ered, mert
lényege abból áll, hogy több szólam egy rövid zenei frázist vagy
hosszabb-rövidebb tételt több száz ütemen át, minden rokonhangnemben ismétel; úgymond egyik a
másikat pihenés nélkül kergeti, hajszolja, mialatt a többi szólam
hozzájuk a kíséreti szólamokat szolgáltatja.
"A ciklus utolsó darabja befejezetlenül maradt: nem tudjuk, valóban
utolsónak szánta-e Bach ezt a monumentális hármasfúgát, amelynek az
egyik formarészt alkotó dallama a B-A-C-H hangokból áll. Bach éppen
ennél a szakasznál, a B-A-C-H téma feldolgozása közben hunyt el, a
csonkán maradt kéziratba egyik fia, Philipp Emanuel Bach jegyezte be a
mester halálát hírül adó, tárgyilagos-rövid sort.
Mattheson, a kor legnagyobb zenekritikusa így írt A fúga művészetéről: "...e praktikus és nagyszerű mű valamikor még csodálatra késztet majd
minden francia és olasz fúgacsinálót..."" (az idézetek forrása: Pándi Marianne hangversenykalauza)
2. Robert Schumann (1810-1856) „életműve a XIX. századi német romantikus
zenében központi helyet foglal el” - írja róla Kroó György - „Schubert
és Mendelssohn örököse, Brahms stílusának, hangjának előkészítője és forrása. A
maga idején, Weber, Spohr, Schubert, Mendelssohn után a német romantikus zene
nagy úttörője, forradalmár. Berlioz programzenei irányzatát, Chopin teljesen
eredeti nemzeti stílusát, Liszt és Wagner nyelv- és formaújítását figyelembe
véve, Schumann teljes életműve mégis a német zenei romantika konzervatívabb, a
klasszikus hagyományok megőrzésére is vállalkozó irányához tartozik…”
Batta András, a Zeneakadémia rektora így ír a műről:
"Sokat hallhattunk vagy olvashattunk arról, hogy Schumann
kamaraegyütteseiben az uralom mindig a zongoráé, sőt a nemzongorás
kamarazenére, például a vonósnégyesre, ugyancsak a zongoraszerűség
nyomja rá bélyegét. Mit is értünk zongoraszerűségen négy vonós hangszer
esetében? Egyrészt olyan kísérő figurákat, amelyek - manuális okok miatt
- inkább zongorára illenek kényelmesebben, másrészt - és ez a fontosabb
- az uralkodó mozgásformák olyan mennyiségét, amelyet még könnyen
megoszthatunk a zongora jobb és bal kezének tartománya között, a
dallamok lehetőleg egyazon regiszterben szólalnak meg, s nem aprózódnak
szét a különböző hangszerek különböző hangzásterületeire. Ilyen példát
nem egyet találunk Schumann kvartettjeiben. Az A-dúr darab első
tételének melléktémájában az egyik hangszer vagy hangszerpár (hegedű és
cselló) a dallamot játssza, míg a többiek szaggatott három és
négyszólamú akkordmenettel kísérik.
...
Az A-dúr kvartett szilaj, verbunkos ízű, refrénként
visszatérő témája szinte kínálja az összevetést Schubert C-dúr
vonósötösének fináléjával. ...
Az első, a második és a negyedik tételt a táncos karakter jellemzi. Ezek
közül csupán az elsőben fedezhetjük fel a szonátaforma nyomait. A
második helyen a scherzót vagy menüettet helyettesítő, hangulatában
táncos, formájában variációs tétel áll. A finálé valódi körtánc.
Háromféle, refrénnel elválasztott táncanyag váltakozik itt. A refrén - a
nem sokkal később íródott Esz-dúr Zongorás-ötös fináléjához hasonlóan -
mindig más hangnemben jelenik meg, s az epizódokhoz közvetlenül,
hangnemi egyezéssel kapcsolódik, míg magát a refrént éles (hangnemi és
formai) elválasztással követi az epizód.
...Sokkal lényegesebb dolog történik: Schumann álmai elevenednek meg előttünk, s ennél többre a költő-Eusebius sohasem vágyott."
3. Tornyai Péter zeneszerzői tanulmányait Huszár Lajosnál és Fekete Győr Istvánnál
kezdte. 2007-től a budapesti Zeneakadémián Jeney Zoltán növendéke. A
zeneszerzéssel párhuzamosan ugyanitt hegedű szakot végez Kertész
Istvánnál. Gyakran játszik klasszikus és kortárs zenét hegedűsként és
brácsásként egyaránt különböző kamaraegyüttesekben (THReNSeMBle, Rondo
Quartet). 2007 óta állandó tagja Csalog Gábor együttesének, amelynek célja Kurtág György zenéjének tanulmányozása és előadása nyári kurzusok és koncertek keretében. Az utóbbi években díjakat nyert a Zeneakadémia, illetve az Új Magyar Zenei Fórum versenyein,
2008-ban pedig a Szépművészeti Múzeum zeneszerző-pályázatán. Részt vett
Csapó Gyula, Johannes Schöllhorn, Nigel Osborne kurzusain. A
muzsikus munkás időszak elé néz: idén párhuzamosan diplomázik hegedű és
zeneszerzés szakon a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, de a
tanulmányait azután is folytatni kívánja. Ahogy korábbi interjújában
említette: "a komponálás belső szükséglet".
Az est során felcsendülő mű az I. Nemzetközi Végh Sándor Vonósnégyes Versenyre megrendelt kötelező kortárs darab. Tornyai Péter, a 2011-es UMZF zeneszerzőverseny kamarazene kategóriájának
győzteseként, mint különdíjat kapta ezt a megtisztelő felkérést.
Erről a műről még nem született tehát elemzés, de június harmadikán mi magunk alkothatjuk meg a templomban...
Tekintsen meg két videót, egy-egy részlet az est során megszólaló művekből:
