„A zene az élet lelke, költészet és matematika ötvözete, a rendezett hangok szépsége, harmat, amely életnedvet permetez szürke-szikkadt hétköznapjainkra. Ezért fontos! Kodály tömören fogalmazott: Zene nélkül nincs teljes ember. Bárdos komolyan viccelődött: Lehet zene nélkül élni, de minek? Mi, zenészek, bizony tudjuk, hogy a klasszikus zene segít emberéletünk harmóniájának megteremtésében, és hogy a zene a lentből a fentbe emeli még a legracionálisabb emléket is. Nos, ezért legyen a zene mindenkié, azért, hogy humánusabbak legyünk, becsüljük a rendet, vegyük észre a szépet, legyünk könyörületesebbek egymással, legyünk alázatosabbak, szeretettel átitatottak, áradóak és kerüljünk közelebb Istenhez!” (Bartalus Ilona zenepedagógus, karnagy, in: Fehér Anikó: Muzsika a katedrán – Beszélgetés 25 magyar zenepedagógussal, LFZE, Bp. 2011. 30.)
Tulajdonképpen ezzel az idézettel magyarázzuk meg, hogy miért fontos blogunkon időnként egy-egy zeneműről vagy zeneszerzőről írni. Noha nem teljesek és tudományosak ilyen jellegű bejegyzéseink, annál inkább figyelemfelkeltők. Ha valaki meghall itt egy zeneművet, vagy olvas egy ritkán hallott zeneszerzőről, minden bizonnyal felmerül benne az igény a továbbiak felkutatására és meghallgatására is. Műveljük magunkat a zene területén is, főként azzal, hogy hallgatjuk.
Most Vaszy Viktor alakját idézzük fel. 1903-ban született Budapesten. Tanulmányait 1919-1927 között a budapesti Zeneművészeti Főiskolán (Zeneakadémia) végezte Szerémi Gusztáv, Zsolt Nándor, Kemény Rezső (hegedű), illetve Koessler János, Kodály Zoltán és Molnár Antal (zeneszerzés) tanároknál. 1925-től a Székesfővárosi Zenekar vendégkarnagya volt. 1927-ben zeneszerzési művész-oklevelet szerzett és Ferenc József-díjat nyert. 1929-41-ben a Budapesti Egyházi Énekkarok; 1935-től 1941-ig a Budapesti Palestrina Kórus és a Budapesti Hangversenyzenekar karmestere; 1929-41-ben a Zeneművészeti Főiskola tanára (elméleti tárgyak).
Mint kórusok vezetője már ekkor számos koncert-turnét vezetett Európában és az USA-ban. 1941-44-ben irányította a Kolozsvári Nemzeti Színház operaegyüttesét mint a kolozsvári Opera igazgatója.
1957-1969 között a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója; 1967-75-ben a színház zeneigazgatója és a Szegedi Szimfonikus Zenekar vezető karmestere. Eközben Győrött 1951-ben, Budapesten 1952-ben a SZOT, a MÁVAG, és a VASAS Központi Művészegyüttes vezetője. 1958-tól a Szegedi Zenebarátok Kórusának karigazgatója, a Szegedi Szabadtéri Játékok egyik újjászervezője és zenei vezetője.
1945-től a Magyar Zeneművész Szövetség elnökségi tagja, a Kórusok Országos Tanácsának (KÓTA) tiszteletbeli elnöke. Nevéhez fűződik több Bartók-mű kolozsvári és hazai bemutatója (Divertimento 1941, Hegedűverseny 1943, Cantata profana, 1930, A csodálatos mandarin 1945), Kodály „Karádi nóták” bemutatója. Átdolgozta (Romhányi Józseffel) Erkel Ferenc Sarolta című vígoperáját és sikerrel bemutatta. Érdemeket szerzett régi és mai szerzők nálunk eddig nem játszott operáinak bemutatásával.
Számos kitűnő operaénekest nevelt. Zeneszerzőként is jelentős. 1957-től fő célkitűzése volt olyan operarepertoár kiépítése Szegeden, amelyben a népszerű művek mellett Budapesten nem játszott régi és főleg új magyar művek szerepelnek. Sok kortárs opera hazai bemutatója fűződik nevéhez.
Főbb művei – Zenekari művek: Két szvit (nagyzenekarra); Vígjáték nyitány; Ünnepi nyitány; Romantikus nyitány; Rapszódia (gordonkára és zenekarra); Szimfonikus epizódok; Magyar táncok; kantáták: Karácsonyi kantáta; 1919 kantáta; Észt-kantáta.
Halála után fedezték fel kéziratban teljesen befejezett nagymiséjét.
Kamarazene: Vonósnégyes, Fúvósötös, Toccata (zongorára); dalok (ének-zongorára); kórusművek: Shakespeare-madrigálok; Hat lírai madrigál; Óda (vegyeskar). Kórusok, népdalfeldolgozások; film- és kísérőzenék.
1979. március 12-én halt meg Szegeden, ahol teret is neveztek el róla. Szegeden működik a Vaszy Viktor Kórus is.
Könyvek, nyomtatott és kéziratos kották sorakoznak a Somogyi-könyvtár harmadik emeletén – utóbbiak szinte száz százalékban Vaszy saját szerzeményei. A nyomtatott kották – melyek a zeneirodalom szinte egészét felölelik – legfőbb érdekessége, hogy számos saját kezű bejegyzést is tartalmaznak Vaszytól. Vaszy Viktor máig elevenen él Szeged zeneszerető közönségének és a zenészek emlékében.
„Rendetlen, hanyag ember vagyok.”, „Tenni kell valamit, mert nem lesz belőlem semmi.”, „…dirigensi mozdulatokban el kell jutni a természetességhez.”, „A jövő nagy klasszikusa az lesz, aki egyesíteni fogja magában az elmúlt két és fél ezred év minden előnyét” – ilyen mondatokat találunk a kiállított cetliken…
1968-ban egy interjúban ezt mondta: „Régi magyar szövegre írt karácsonyi kantátám után fordultam a filmzene felé. Érdekességként: Fejős: „Ítél a Balaton” című filmjének kísérőzenéjét Farkas Ferenccel komponáltuk. Főszereplője Csortos volt. Később a berlini UFA produkciójában készült Magda Schneider „Asszony a válaszúton” című filmünk az egész világot bejárta. A 35-ös években született rapszódiám gordonkára és nagyzenekarra. A 40-es évek körül komponáltam „Második szvit”-emet. A háború alatt született a „Vonósnégyes” és az erdélyi színjátszás 150 éves jubileumára az „Ünnepi Nyitány”.
Bach műveinek intenzív tanulmányozásával foglalkoztam a háború utáni 50-es években. Ennek eredményeképpen az F-dúr pastorale-t fúvósötösre írtam át, amelyet Weiner Leó igen lelkesen fogadott, valamint a nagy Esz-dúr prelúdiumot és fúgát nagyzenekarra.” (Csongrád Megyei Hírlap, 1968. április 7.)
Bach műveinek intenzív tanulmányozásával foglalkoztam a háború utáni 50-es években. Ennek eredményeképpen az F-dúr pastorale-t fúvósötösre írtam át, amelyet Weiner Leó igen lelkesen fogadott, valamint a nagy Esz-dúr prelúdiumot és fúgát nagyzenekarra.” (Csongrád Megyei Hírlap, 1968. április 7.)
1958-ban így ír: „...azoknál a vidéki intézményeknél, ahol igen komolyan veszik a művészetet, tudják azt, hogy a vidék nem diszkoncentrálja az embereket, hanem relative nagyobb nyugalmával jobban tudja biztosítani a művekben való elmélyedést és az előadások kiérlelését...”. (Vaszy Viktor: Még néhány szó a Szegedi Nemzeti Színházról. Tiszatáj, 1958. május)
Az alábbi felvételen Verdi Requiemjét vezényli Vaszy Viktor, 1975-ben Szegeden. Szólisták: Gregor József, Karikó Teréz, Réti Csaba, Lengyel Ildikó. (A videóra kattintva a YouTube-on elérhető a második rész is.)
Nagyböjt idején alkalmas zenemű az elmélkedésre.
Bővebben itt olvashat a zeneszerzőről és a zeneszerzőtől.
