Már most jelezzük, hogy nagyhét minden napján, szombat kivételével, elmélkedés lesz olvasható az adott napról. Virágvasárnap misztériumával és eseményeivel kezdjük, majd elérkezünk húsvét hajnaláig, amikor Jézus feltámad a sírból. Nagyszombaton nem lesz bejegyzés, mert ekkor "az Egyház Krisztus sírjánál időzik".
Elsősorban a templomban végzett liturgia legyen a maga drámaiságával készületünk a húsvétra. Gyónjunk meg, lehetőleg a szent háromnap előtt, hogy tiszta lélekkel és a világ zaját kizárva tudjuk ünnepelni a napok liturgiáját.
Nagycsütörtökön (ha nem kötelez a munka) vegyünk részt a délelőtti püspöki szentmisén, melyen a főpásztor a papsággal együtt mutat be szentmisét. Este az utolsó vacsora emlékére bemutatott szentmise a lábmosással megrendítő kifejeződése a jézusi szeretetnek, melyet nekünk is gyakorolnunk kell. Utána virrasztás az Olajfák-hegyén imádkozó és verejtékező Jézussal (a megfosztott és lecsupaszított oltároknál). Nagypénteken járjunk keresztutat, és este boruljunk le és imádjuk a keresztrefeszített Urat, mert "szent keresztje által megváltotta a világot". Nagyszombaton egész nap Jézus sírjánál időzünk - akár egy-egy órát. Ezen a napon már ne a házimunka és a sonka elkészítése legyen a fő gond! Aki rendben ügyel teendőire, annak ez a nap ismét "lelki nap" lehet. Éjszaka már húsvét vigíliáját üljük, és így jutunk el húsvétvasárnap hajnalához, amikor már az úton fogunk találkozni a feltámadott Krisztussal.
Olvasson minket a nagyhéten lehetőségéhez mérten, de ne tegye előbbre blogunk olvasását, mint a szent liturgiák méltó megünneplését.