A domonkos szerzetesrend lelkiségét őrző Belvárosi Szent Mihály Templom Budapest egyházzenei életének fontos helyszíne. Az évszázadok szellemiségét sugárzó falak között idén két koncerttel várjuk a fesztivál közönségét. Március 21-én a Szent Efrém Férfikar és a Schola Cantorum Budapestiensis Imák a Duna mentén címmel a közép- és kelet-európai liturgikus zene rendkívül szép és értékes világából ad ízelítőt. A koncert karnagya, Bubnó Tamás a Duna menti kolostorok zenei hagyományaira támaszkodva állította össze az est műsorát, mely gazdag áttekintést nyújt a nyugati és a keleti egyházak zenei kincseiből, Németországtól egészen Ukrajnáig, a kora középkortól napjainkig. Az érdeklődők nemcsak egy képzeletbeli hajóúton, hanem egyfajta liturgikus utazáson is részt vehetnek, melyen a régió kolostorainak évszázados kultúrájába nyernek betekintést. A középkortól kezdve e kolostorok schola cantorumai sok-sok generáció értelmiségét nevelték föl, muzsikusok százai dolgoztak, alkottak, zenéltek itt, sokukat a Duna menti zenei tradíció jelentős mesterének tekinthetjük.
Március 22-én a Zuglói Filharmónia – Szent István Király Szimfonikus Zenekar és Oratóriumkórus Lajtha László és Joseph Haydn egy-egy művét szólaltatja meg. Lajtha kompozíciója, a Három Mária-himnusz 1958-ban, az egyházi zene komponálása szempontjából kifejezetten ellenséges időszakban keletkezett, a mű ajánlása a legendás párizsi zenetanárnak, Nadia Boulanger-nek szól. A műben könnyű felismerni a gregorián ének hatását. Ugyanakkor – írja egyik elemzője – a három tételen a magyar népdal hangvétele is karakteres nyomot hagyott. A hangverseny második részében egy igazi zenetörténeti kuriózum csendül fel. Haydn miséjének (Missa Cellensis in honorem Beatissimae Virginis Mariae – „Cäcilienmesse”) keletkezéstörténete rejtélyes mozzanatokat tartalmaz. Elképzelhető, hogy ez a viszonylag korai darab 1766-ban – Johann Georg Werner, Haydn hivatali elődjének halála után – keletkezett. Ekkor léptették elő Haydnt a kismartoni kastély első karmesterévé. Az esemény jelentőségét jelzi, hogy Haydn a mariazelli kegyhelyhez kötődő fogadalmi misét írt, tudjuk, hogy ifjúkorában a zeneszerző felkereste a híres zarándokhelyet. A darab eredeti kézirata egy 1768-as tűzvészben megsemmisült, Haydn a következő évben – több jel is erre utal – emlékezetből írta újra a művet. (mr3.hu)
