Közel állt a Szentszék és a Szent X. Piusz Testvériség az egységhez. Nemrég személyi prelatúra létrehozását is fontolgatta a Vatikán. Ám ez most még távolabbinak látszik, hiszen ismételten nem írja alá a közösség a Vatikán által megfogalmazott doktrinális preambulumot. Mindez azért érinti mélyen az egész Egyházat, mert a pápával való egységről is szó van, valamint a legutóbbi zsinat elfogadásáról.
Egy nemrég megjelent könyvében Christophe Geffroy így ír: "Komoly doktrinális véleménycserék zajlottak le az 1990-es években Fontgombault és Randol apátjainak vezetésével, és ezeknek egyoldalúan a Testvériség vetett véget. ... A doktrinális kérdést úgy felvetni, mint egy Róma és Écône közötti megegyezés előfeltételét, kudarcra van kárhoztatva, mivel a Testvériség jobban tudja Rómánál, hogy mi ortodox és mi nem. Amíg mgr. Fellay ezt az előfeltételt célozza meg, semmi sem fog történni.
Rómának igaza van, amikor a 2000. évi jubileum óta megpróbál először egy jogi egyezményt elérni, amely lehetővé teszi, hogy a Testvériség helyet foglaljon az Egyházban; a többi majd azután, fokozatosan következik. Mert, ne felejtsük, az újra megtalált kommúnió kegyelemmel jár, és ez a kegyelem elősegíti, hogy az Egyházat valódi fényében lássák, és lassanként lehántja a gyanakvásokat, amelyek elhomályosítják az értelmet. ... A probléma elsősorban az Egyházba vetett hit kérdése, félelemnek, tehát bizalomhiánynak a kérdése. ... A testvériség láthatóan megosztott: van egy kemény szárnya, amely közel áll a szedevakantizmushoz, és ellenzi a jelenleg visszaszerezhetetlennek tartott, Rómával való minden megegyezés elvét, s van egy nyitottabb, mérsékeltebben kritizáló szárnya, amely láthatóan visszavágyódik a nyájba."
