Szakos Gyula székesfehérvári püspök halálának 20. évfordulóján
emlékmisét mutat be Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök június
20-án a Székesegyházban este 6 órakor. A szentmise után Szakos püspök úr
sírjánál imádkoznak. (Magyar Kurír)
A liturgikus lelkiségéről közismert püspök, Szakos Gyula a Vas megyei
Sótonyban született, 1916. augusztus 10-én. A szombathelyi egyházmegye
papnövendékeként került Bécsbe, ahol 1939. július 9-én pappá szentelték.
Teológiai doktorátust szerzett. Káplánéveit Kőszegen töltötte 1939-40
folyamán, később egyházmegyei segéd- majd főtanfelügyelő, 1948-tól
hitoktatási felügyelő lett. Ekkor került a szombathelyi aulába is:
irodaigazgatóként szolgált Kovács Sándor püspök mellett. Pápai kamarási
címet nyert. 1951-ben állami nyomásra kellett elhagynia a püspöki
székvárost. Zalaerdőd, 1974-től Sárvár plébánosaként mûködött.
1979 márciusában II. János Pál pápa nevezte ki rapidoi címzetes püspöknek, székesfehérvári segédpüspöknek Kisberk
Imre segítségére. Szentelésére 1979. április 30-án került sor. A
Székesfehérvár–vasútvidéki egyházközség plébánosa lett 1979–1982 között.
Kisberk Imre nyugalomba vonulása után, 1982 áprilisában vette át az
egyházmegye kormányzását megyés püspökként. Püspöki beköszöntőjében a
hívekhez így szólt: „Amikor mint főpásztor először szólok hozzátok,
az égi jó Pásztor szeretetével köszöntelek benneteket és mindjárt a
bevezetőben arra kérlek benneteket: segítsetek buzgón imádkozni, hogy
apostoli küldetésem teljesítésében a Szentlélek irányítsa minden
munkámat. Egyházmegyénk patrónája, Egyházunk Édesanyja legyen mindig
közbenjáró szent Fiánál. … Első főpásztori szózatomban befejezésül arra
kérlek benneteket, hogy hitben, reményben és szeretetben éljetek. Mint
Isten hívő népe egységben Szentséges Atyánkkal, II. János Pál pápával,
püspökeinkkel és papjainkkal tegyünk mindig tanúságot az evangélium
örömhíréről, szolgáljuk szeretetben isteni Megváltónk, Jézus Krisztus
dicsőségét, Egyházunkhoz való hûségünk mellett, földi hazánk javát,
békéjét és boldogulását!”
Püspökként is lelkipásztor maradt. Békeszerető, közkedvelt
egyéniségnek bizonyult papi körökben és hívei között egyaránt. A római
katolikus Egyházi Szeretetszolgálat püspök-főigazgatójaként, egyházi
szeretetotthonok lehetőségeit igyekezett szélesíteni. Maga is karitatív
személyiség volt. Szakos Gyula püspök a II. Vatikáni Zsinat
rendelkezései nyomán megindult liturgikus reformok végrehajtásában
kezdettől részt vett. De nemcsak egyszerűen részt vett, hanem őszinte
lelkesedéssel és odaadással állott bele a liturgikus rendelkezések
megvalósítását célzó munkába. Egyházmegyei központi szolgálata, valamint
gyakorlati lelkipásztori tevékenysége megértették vele, hogy mennyire
lényeges a liturgikus reform végrehajtása. XXIII. János és VI. Pál pápa
történelmi jelentőségű vállalkozást hajtottak végre Egyházunk életében.
Sokféle vonatkozásban történt ez, de talán nem túlzás, ha azt állítjuk,
hogy a liturgikus reform leginkább korszakalkotó vállalkozásuk. Az
Országos Liturgikus Tanács elnökeként a reformokban, az Országos Magyar
Cecília Társulat elnökeként a zenei hagyományőrzésben jeleskedett.
1991-ben nyugállományba vonult, s hamarosan, 1992. június 20-án
elhunyt. A székesegyház altemplomában helyezték testét nyugalomra.
Címerleírás:
Egyházi címer. Arany pajzs alján vörös szív, benne arany kör, közepén
fekete M (Mária) betű. A szív fölé fakeresztet tartó kéz emelkedik, a
kereszt szárai találkozásánál fekete négyszögben fehér kör, rajta fekete
IHS betűk, amelyek az Eucharisztiára és a Megváltóra (Jesus Hominum
Salvator) utalnak. Kiegészítés: mitra, kereszt, pásztorbot.
Jelmondata: In caritate servire; vagyis: Szeretetben szolgálni.
(forrás: Székesfehérvári Egyházmegye honlapja)
