A SZENT KERESZT OLTALMÁBA AJÁNLOTT BLOG. XVI. BENEDEK PÁPA ÉS ACKERMANN KÁLMÁN ATYA TISZTELETÉRE AJÁNLOTT BLOG.

2013. február 20., szerda

Megérkezett az első gólya

Megérkezett hétfő reggelre az első gólya az országba, ezúttal is a Veszprém megyei Tüskevár községbe – tájékoztatta Molnár Levente polgármester az MTI-t hétfőn.
Legalább tíz éve mindig februárban, még tél idején tér vissza a Kossuth utca 9. előtti villanyoszlopon található fészkébe a gólya – tette hozzá.
A feltehetően hím madár nagyon jól tűri az emberek közelségét. Élelmet a behavazott földeken még nehezen talál, de éhen halni nem fog, mert a helyiek etetik – jegyezte meg. Hozzátette, hogy a gólya tavaly áttelelt Tüskeváron.
Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója szerint az elmúlt években egyre gyakrabban találkoztak áttelelő fehér gólyákkal Magyarországon.
A fokozottan védett fehér gólyából – természetvédelmi értéke 100 ezer forintra tehető – Magyarországon mintegy ötezer pár lehet.
A gólyák legjellemzőbben emberi környezetben fészkelnek. Valaha magas fákra, később kéményekre, itt-ott templomtoronyra, ma leginkább oszlopokra építik fészküket, amelynek helyét mindig vizes élőhelyek közelében választják meg. A visszatérő madarak gallyakból készült fészkei az évek során akár több mázsányira is nőhet. A párok kapcsolata csak egy szezonra szól, de a fészekhez ragaszkodnak, oda visszatérnek. A pár felváltva kotlik, a fiókák 30 nap alatt kelnek ki, és két hónaposan hagyják el a fészket. A nyár végén csapatokba gyülekeznek.
A nedves réteken, tarlókon keresgélnek nagyobb rovarok, ebihalak, békák után, de elfogyasztják az apró rágcsálókat, halakat, kígyókat is, a szántó traktort követő gólyák pockokat fognak. (forrás: cultura.hu)
kép: cultura.hu
A Szentírásban is szerepel a gólya. A Zsoltárok könyvében ezt olvassuk: "Az Úr fái is teleszívják magukat, a Libanon cédrusai, melyeket ültetett. A madarak rakják ott fészküket, tetejükön a gólya tanyázik." (Zsolt 104, 16-17)
"A gólya fenn az égen ismeri a maga idejét..." - olvassuk Jeremiás prófétánál. (Jer 8,7)
"Össze lehet mérni a tojó strucc szárnyát a gólya vagy a sólyom tollazatával?" (Jób 39,13)
Az Ószövetségben a gólya tisztátalan állatnak számít: "De ezeket nem fogyaszthatjátok: dögkeselyű, barátkeselyű, szakállas keselyű; sas és különféle kányák; hollófélék, strucc, kuvik és sirály; különféle karvalyfajták; bagoly, fülesbagoly, íbisz, gödény, fehér keselyű, kárókatona; gólya, gémfélék, búbos banka; denevér és bármi szárnyas rovar. Tartsátok tisztátalannak, ne egyetek belőle. De a tiszta madárfélét mind fogyaszthatjátok." (MTörv 14,12-19) Valamint: "A madarak közül ezeket tartsátok tisztátalannak; ne egyetek belőlük, mert tisztátalanok: a keselyű, a szakállas keselyű, a réti sas, a fekete kánya és a vörös kánya különféle fajtái, a varjak különféle fajtái, a strucc, a kuvik, a sirály, a karvalyok különféle fajtái, a fülesbagoly, a bagoly, a kormorán, a vöcsök, az ibisz, a pelikán, a fehér keselyű, a gólya, a különféle gémek, a búbos banka, a denevér." (Lev 11,13-19)
Milyen érdekes, hogy nagyböjt elején érkezett meg, és Jeremiás próféta azt írja, hogy a gólya "ismeri a maga idejét". Vagyis tudja, hogy mikor hol kell élnie, hová kell mennie. ...
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...