A mai vasárnapon az első keresztény közösségek rendszabályaiba kapunk bepillantást, amely szépen tükrözi a ma már szinte elképzelhetetlen, egymás iránt érzett felelősségtudatát, közvetlen és testvéries magatartását.
A korai keresztények a mindennapi életükben rendkívül erős közösségi szellemmel rendelkeztek. Erre szükségük is volt, hiszen ellenséges és gyanakvó környezetben kellett élniük. Szükségük volt tehát nemcsak önmaguk védelme, hanem egyúttal a hit csorbítatlan megőrzése és továbbadása is. Közvetlenül és szeretettel figyelmeztethették egymást. Nem sértődtek meg, ha négyszemközt vagy akár a közösség előtt is szóvá tették hibáikat.
Szent Máté, akinek evangéliumából hallottunk részletet, pogányságból megtérteknek írta evangéliumát. Ezért figyelhető meg, miért is magyarázza több esetben a zsidó szokásokat. Azért, mert a pogányságból, a görögökből, rómaiak közül megtértek számára ismeretlenek voltak a választott nép szokásrendszere és hagyományai, amelyek keretében Jézus föllépett. Tehát először nekik meg kellett magyarázni a törvények és szabályok korábbi értelmét ahhoz, hogy Jézus tanítása világossá váljon a számukra. Ezért szerepel ez a testvéri feddésről szóló részlet egyedül Szent Máténál.
Hasonló szabályok léteztek a választott nép törvényeiben is. Ha valaki megszegte a törvényt, vagy vétkezett, két tanú egybehangzó vallomásával kellett bizonyítást nyernie. Ezt a szokásrendet átvette a keresztény közösség is, de már Jézus tanítása szerint értelmezve.
A korai keresztények a mindennapi életükben rendkívül erős közösségi szellemmel rendelkeztek. Erre szükségük is volt, hiszen ellenséges és gyanakvó környezetben kellett élniük. Szükségük volt tehát nemcsak önmaguk védelme, hanem egyúttal a hit csorbítatlan megőrzése és továbbadása is. Közvetlenül és szeretettel figyelmeztethették egymást. Nem sértődtek meg, ha négyszemközt vagy akár a közösség előtt is szóvá tették hibáikat.
Szent Máté, akinek evangéliumából hallottunk részletet, pogányságból megtérteknek írta evangéliumát. Ezért figyelhető meg, miért is magyarázza több esetben a zsidó szokásokat. Azért, mert a pogányságból, a görögökből, rómaiak közül megtértek számára ismeretlenek voltak a választott nép szokásrendszere és hagyományai, amelyek keretében Jézus föllépett. Tehát először nekik meg kellett magyarázni a törvények és szabályok korábbi értelmét ahhoz, hogy Jézus tanítása világossá váljon a számukra. Ezért szerepel ez a testvéri feddésről szóló részlet egyedül Szent Máténál.
Hasonló szabályok léteztek a választott nép törvényeiben is. Ha valaki megszegte a törvényt, vagy vétkezett, két tanú egybehangzó vallomásával kellett bizonyítást nyernie. Ezt a szokásrendet átvette a keresztény közösség is, de már Jézus tanítása szerint értelmezve.
A mai evangéliumi szakaszunk alaposabb vizsgálata szerint három részre oszlik. Az Úr Jézus három mondása van itt egymás mellé szerkesztve. Az nem biztos, hogy egyszerre, egy helyen hangzottak el, de a közösségre vonatkozó értelmezése miatt szorosan összekapcsolódnak.
Először a feddés és büntetés szabályai, majd az oldás kötés hatalma, és végül az imádságra vonatkozó testvéri intés, ígéret. Ez a három mondás nem más, kedves testvérek, mint az Egyház intézményének hármas, isteni eredetű jogi pillére.
A mai világban sokan kétségbe vonják, hogy Jézus akart-e Egyházat, és amennyiben igen, akkor azt intézményes keretekben gondolta-e el.
Jézus akart Egyházat. És íme a mai evangéliumi részlet a bizonyíték, hogy Jézus hatalmat adott az intézményesüléshez. Tudván, hogy az ember az Istentől kapott hatalmat csak intézményes keretekben amolyan fölé és alárendeltségi viszonyban tudja gyakorolni.
Jézus Krisztusnak, az Isten megtestesült fiának szájából hangzik tehát el, a feddés törvénye, az oldás kötés hatalma és az imádság törvénye. Vagyis isteni eredetű, isteni alapokon nyugszik, amit az egyház kétezer éve Péter utódján, a neki adott különleges hatalom folytán az emberek üdvössége érdekében gyakorol.
Ha végiggondoljuk, az elmúlt héten mennyi mindennel foglalatoskodtunk, a munkahelyen, aztán a családunkban, mind mind egy nagyobb jó érdekében cselekedtük. Továbbadni és továbbsugározni Isten szeretetét, jóságát. Sok fontos dolog van, de csupán egy a szükséges, az üdvösség elérése. Mindaz, ami nem ezt a célt szolgálja és nem ennek van alárendelve, az csupán másodlagos dolog. Itt nem rossz dolgokra, vagy bűnre gondolok, hanem olyanokra, amelyek önmagukban jók, és fontosak is, csupán nem szükségszerűek-
A testvéri feddés, a correctio fraterna ma is élő gyakorlat egyes testvéri és szerzetesi közösségekben. Ez nem azt jelenti, hogy az illető testvért megszégyenítsék vagy megalázzák, éppen ezért nagyon nagy emberi érettséget követel meg. Ezért is működik szerzetesek között nagyon döcögősen. Mellékesen a szerzetesi élethez sokkal nagyobb emberi érettség kell, mint a családi és szülői hivatás gyakorlásához.
Sokan fölróják az egyház hibájának, hogy a korábbi századokban milyen szeretetlen dolog volt a kiközösítés. Ez is egyfajta fegyelmi intézkedés, de javító szándékú. Nem az volt - és mivel ma is megvan, csak éppen nem gyakorolják – nem az a célja, hogy fügét mutasson a szegény illetőnek, hanem pontosan az ellenkezője.
Az Egyház, mint anya, féltő szeretettel óvja a rá bízottak üdvösségét. Így figyelmezteti, ha letér a hit útjáról. Ez a gyakorlat nem más, mint figyelmeztetés az illetőnek, hogy az az út, amin jár, nem az üdvösségre vezet. Mielőbb térjen vissza bánja meg bűneit.
A második rész az oldás kötés hatalma. Különös, hogy ez korábban már szerepelt, amikor az Úr Péternek adja ezt a különleges hatalmat. Itt pedig kiterjesztődik a többi apostolra is a fegyelmi intézkedés terén.
A harmadik pedig az imádságra való intelem. Jézus biztosítja övéit, ha több testvér, egységben az igaz hitben, Péterrel, Jézus nevében kérnek valamit, az meghallgatásra talál. Így az imádság végtelen kegyelme folytán Istent Atyánknak szólítjuk.
Ezért van kitüntetett szerepe a szentmisében az úgynevezett collectának, a szentmise első könyörgésének. Felszólítással kezdődik, a pap kitárja kezeit, és az Egyház szándéka szerint Krisztus által, Krisztus nevében, és a pap Krisztus személyében könyörög az Atyához. Amire a hívek "Amen"-nel válaszolnak, s így csatlakoznak a kéréshez, kifejezve az őszinte szándékkal való egyetértést. A könyörgést a pap mondja, vagy énekli, aki Krisztus nevében és személyében cselekszik.
Az Úr Jézus feladatot szánt nekünk. Felelősek vagyunk egymásért felelősek vagyunk testvérünk üdvösségéért, abban az értelemben, hogy segítjük-e őt az igaz úton, vagy eltántorítjuk. „Félve és remegve munkáljátok üdvösségteket!”- hangzik a figyelmeztetés - „amelyet törékeny cserépedényben őrzünk!” – mondja Szent Pál apostol. Ezzel a testvéri szeretettel és alázattal viseltessünk mi is amikor figyelmeztetünk másokat, ha letér az üdvösség útjáról. Hogy egykor majd az Úr arcának színről színre látásának el nem múló boldogságának örvendjünk. Ámen
Először a feddés és büntetés szabályai, majd az oldás kötés hatalma, és végül az imádságra vonatkozó testvéri intés, ígéret. Ez a három mondás nem más, kedves testvérek, mint az Egyház intézményének hármas, isteni eredetű jogi pillére.
A mai világban sokan kétségbe vonják, hogy Jézus akart-e Egyházat, és amennyiben igen, akkor azt intézményes keretekben gondolta-e el.
Jézus akart Egyházat. És íme a mai evangéliumi részlet a bizonyíték, hogy Jézus hatalmat adott az intézményesüléshez. Tudván, hogy az ember az Istentől kapott hatalmat csak intézményes keretekben amolyan fölé és alárendeltségi viszonyban tudja gyakorolni.
Jézus Krisztusnak, az Isten megtestesült fiának szájából hangzik tehát el, a feddés törvénye, az oldás kötés hatalma és az imádság törvénye. Vagyis isteni eredetű, isteni alapokon nyugszik, amit az egyház kétezer éve Péter utódján, a neki adott különleges hatalom folytán az emberek üdvössége érdekében gyakorol.
Ha végiggondoljuk, az elmúlt héten mennyi mindennel foglalatoskodtunk, a munkahelyen, aztán a családunkban, mind mind egy nagyobb jó érdekében cselekedtük. Továbbadni és továbbsugározni Isten szeretetét, jóságát. Sok fontos dolog van, de csupán egy a szükséges, az üdvösség elérése. Mindaz, ami nem ezt a célt szolgálja és nem ennek van alárendelve, az csupán másodlagos dolog. Itt nem rossz dolgokra, vagy bűnre gondolok, hanem olyanokra, amelyek önmagukban jók, és fontosak is, csupán nem szükségszerűek-
A testvéri feddés, a correctio fraterna ma is élő gyakorlat egyes testvéri és szerzetesi közösségekben. Ez nem azt jelenti, hogy az illető testvért megszégyenítsék vagy megalázzák, éppen ezért nagyon nagy emberi érettséget követel meg. Ezért is működik szerzetesek között nagyon döcögősen. Mellékesen a szerzetesi élethez sokkal nagyobb emberi érettség kell, mint a családi és szülői hivatás gyakorlásához.
Sokan fölróják az egyház hibájának, hogy a korábbi századokban milyen szeretetlen dolog volt a kiközösítés. Ez is egyfajta fegyelmi intézkedés, de javító szándékú. Nem az volt - és mivel ma is megvan, csak éppen nem gyakorolják – nem az a célja, hogy fügét mutasson a szegény illetőnek, hanem pontosan az ellenkezője.
Az Egyház, mint anya, féltő szeretettel óvja a rá bízottak üdvösségét. Így figyelmezteti, ha letér a hit útjáról. Ez a gyakorlat nem más, mint figyelmeztetés az illetőnek, hogy az az út, amin jár, nem az üdvösségre vezet. Mielőbb térjen vissza bánja meg bűneit.
A második rész az oldás kötés hatalma. Különös, hogy ez korábban már szerepelt, amikor az Úr Péternek adja ezt a különleges hatalmat. Itt pedig kiterjesztődik a többi apostolra is a fegyelmi intézkedés terén.
A harmadik pedig az imádságra való intelem. Jézus biztosítja övéit, ha több testvér, egységben az igaz hitben, Péterrel, Jézus nevében kérnek valamit, az meghallgatásra talál. Így az imádság végtelen kegyelme folytán Istent Atyánknak szólítjuk.
Ezért van kitüntetett szerepe a szentmisében az úgynevezett collectának, a szentmise első könyörgésének. Felszólítással kezdődik, a pap kitárja kezeit, és az Egyház szándéka szerint Krisztus által, Krisztus nevében, és a pap Krisztus személyében könyörög az Atyához. Amire a hívek "Amen"-nel válaszolnak, s így csatlakoznak a kéréshez, kifejezve az őszinte szándékkal való egyetértést. A könyörgést a pap mondja, vagy énekli, aki Krisztus nevében és személyében cselekszik.
Az Úr Jézus feladatot szánt nekünk. Felelősek vagyunk egymásért felelősek vagyunk testvérünk üdvösségéért, abban az értelemben, hogy segítjük-e őt az igaz úton, vagy eltántorítjuk. „Félve és remegve munkáljátok üdvösségteket!”- hangzik a figyelmeztetés - „amelyet törékeny cserépedényben őrzünk!” – mondja Szent Pál apostol. Ezzel a testvéri szeretettel és alázattal viseltessünk mi is amikor figyelmeztetünk másokat, ha letér az üdvösség útjáról. Hogy egykor majd az Úr arcának színről színre látásának el nem múló boldogságának örvendjünk. Ámen
