Az utolsó szavazás kérdése a honlapon egy szoborhoz kapcsolódott. Ez a szobor III. Béla királyt ábrázolja, és templomunk mellett áll. Csíkszentmihályi Róbert alkotása süttői mészkőből. 2000 őszén Györffy György Széchenyi-díjas történész leplezte le, és mondott ünnepi beszédet.
III. Bélára emlékezünk ma este is. Idézzük fel alakját most a honlapon.
III. Béla 1148-1149 körül született, és árpád-házi magyar királyként 1172-től egészen haláláig uralkodott. Apja II. Géza magyar király, anyja Eufrozina kijevi hercegnő volt. Mivel az elsőszülött III. István volt a trónörökös, Bélának jutott a Magyarország és Bizánc kapcsolatát erősítő szerep. Ennek érdekében – és a két ország szövetségének zálogaként – a bizánci udvarba költözött, felvette az Alexiosz nevet és eljegyezte a bizánci császár Mária nevű leányát. Új méltóságot létesítettek kedvéért, így ő lett a császár után a második ember, a deszpotész, majd 1165-ben ünnepélyesen a Bizánci Császárság trónörökösének nyilvánították.
I. Mánuel bizánci császárnak később fia született, ezért Bélát megfosztották méltóságától, jegyességét pedig felbontották. Kárpótlásul I. Mánuel feleségének féltestvérét, Châtillon Anna antiochiai hercegnőt vehette feleségül. Mánuel oldalán harcolt testvére, III. István ellen. 1172 tavaszán hazaérkezve szembesült azzal, hogy a Bizánchoz fűződő kapcsolatai miatt nem osztatlan a támogatottsága, mivel egyesek – saját anyja is – öccsét, Gézát látták volna szívesen a trónon, ezért Béla félreállította testvérét; miután Géza fellázadt, börtönbe záratta.
Béla és Mária házasságában hét gyermek született, köztük a szintén király II. András. "Szent királyok" nemzetsége az Árpád-ház, hiszen III. Béla három szentnek is az őse: Szent Erzsébet, Szent Margit és Szent Kinga.
III. István 1172. március 4. én bekövetkezett halála (egyes feltevések szerint mérgezés miatt hunyt el) után Bélának ajánlották fel a koronát. Béla ugyan örömmel tért haza, de a császártól nem haraggal vált el. Fiatal lévén tele ambíciókkal valamint felesége biztatása is elősegítette, hogy elszakadjon Bizánctól. Bár uralkodását szinte azonnal megkezdte megkoronázására csak 1173. január 13. került sor. Ennek egyik oka az is volt, hogy az esztergomi érsek nem vállalta a koronázást, így Béla ügyesen taktikázva a pápától kért engedélyt, hogy a kalocsai érsek megkoronázhassa.
III. Béla külpolitikája két időszakra osztható, egy óvatos, csendesebb időszakra mely 1180-ig, vagyis Manuel császár haláláig tartott. Ezen időszak alatt ugyan Bizánccal szemben megvédte a magyar érdekeket, de amikor a normanok veszélyeztették nagyhatalmi törekvéseikkel a Balkánt, így Bizáncot is Béla király a császár oldalára állt. Magyarország nem vált Bizánc hűbéresévé.
Nagyon jelentősen fejlődött a magyar-francia kapcsolat, ami megmutatkozott politikai, kulturális és egyházi területeken is. Ekkor jelentek meg Magyarországon a cisztercita szerzetesek. Béla monostorokat alapított: Pásztó, Zirc, Pilis, Szentgotthárd helységekben.
1181-től elrendelte az írásbeliséget, ami azt jelentette, hogy mindent írásban kellett rögzíteni, ennek intézményrendszere a kancellária lett. Minden elé kerülő ügyet írásba foglaltatott. Ebben az időben élt és dolgozott az udvarban Anonymus, ekkor foglalták írásba a Halotti beszédet. Később Anonymus írta meg a honfoglalás történetét: Magyarok tettei (Gesta Hungarorum) címmel.
Második feleségének, Margitnak köszönhetően az udvarban Becket Szent Tamás (1118-1170) canterburyi érsek tanai hatottak. Mutatja ezt az is, hogy a király jövedelmeiből megépült az esztergomi palota és székesegyház is. III. Béla igazi és méltó örököse a szentistváni műnek. Tökéletest viszonyt alakított ki az egyházzal, bár az egyház fölötti jogokat ő gyakorolta, a Szentszék mindenben támogatta.
1192-ben Béla kieszközölte III. Celesztin pápánál (1191-1198), hogy I. Lászlót szentté avassák.
A Magyar Királyság III. Béla uralkodása alatt elismert európai nagyhatalommá fejlődött, erős, független központi irányítással.
1196. április 24-én halt meg, Székesfehérvárott temették el. Csontváza ma a budai Nagyboldogasszony Templomban van, piszkei vörös mészkőből készült sírköve pedig Székesfehérvárott van kiállítva.
