A SZENT KERESZT OLTALMÁBA AJÁNLOTT BLOG. XVI. BENEDEK PÁPA ÉS ACKERMANN KÁLMÁN ATYA TISZTELETÉRE AJÁNLOTT BLOG.

2011. július 6., szerda

Krisztus: a búzaszem

Itt az ideje az aratásnak, és a keresztény ember ilyenkor elgondolkozik a búza szimbolikáján. Az aratás egyik szerszáma a sarló, mely a magyar nyelvnek még honfoglalás előtti török jövevényszava. (Szombaton ünnepeltük Szűz Mária látogatását Erzsébetnél. Ennek népies elnevezése az aratás miatt Sarlós Boldogasszony.) Az aratásról bővebben itt olvashat. A búza vagy kalász motívum pedig jelen van a liturgikus textileken is (miseruha, terítők).
A búzát már az Ószövetségben megtaláljuk, és ide kell visszanyúlnunk ahhoz, hogy az újszövetségi (krisztusi) értelmét megértsük. Rut könyvében a termékenységet jelenti: "Szívesen kimennék a mezőre kalászt szedni, ha volna, aki megengedné." Boász pedig, aki a föld tulajdonosa volt, bőséges jutalmat kíván Rutnak. Ő pedig ősanyja lett Dávidnak, Boász pedig ősatyja. Kettejük (Boász és Rut) termékenységére utal a kalász. Az Énekek éneke is szintén ezt a motívumot hozza. "A köldököd akár egy kerek csésze. Ne hiányozzék a fűszerezett bor se! A hasad olyan, mint a búzarakás." (Én 7,3) A bőség jele a búza, de eszköze az irgalmasságnak is. A Leviták könyvében ezt találjuk: "Amikor majd aratjátok földetek termését, ne vágjátok le a föld színéig. Ne szedd össze aratás után az ottmaradt kalászokat, ... Hagyd ott a szegényeknek és az idegennek. Én vagyok az Úr, a te Istened." (Lev 19,9k) A Példabeszédek könyvében áldás a búza annak, aki tiszteli az Urat (Péld 3,10). Áldozati étel is, hiszen a búzaliszt legjava a lisztláng, melyből a kovásztalan kenyér készül.
Az üdvössg jelképe is, amelyet Isten ingyenesen oszt végtelen irgalmában (Iz 55,1).
Az Újszövetségben Krisztus jelképe a búza. "Ha a búzaszem nem hull a földbe, és nem hal el, egymaga marad, de ha elhal, sok termést hoz." (Jn 12,23k) Jézusra vonatkozik elsősorban, majd követőire. Jézus meghalt a kereszten (a búzaszem elhalt), majd feltámadt az új életre. Ez az életforma hoz bőséges termést. Aki Krisztusban ennek a világnak meghal és eltemetkezik, az tud az Ő országáért bőséges, maradandó termést hozni.
A búza zsengéje az Egyházat jelenti: "Ha szent a búza zsengéje, szent lesz a kenyér is" - Róm 11,16.
Kapcsolódik (az Ószövetséghez hasonlóan) az oltáron bemutatott áldozathoz is. (Jézus=búza, mint az áldozat 'anyaga'.) A kalász Mária jelképe, mert az hordozza a búzaszemet. A kegyelem jelképe is, melyet a Szentlélek áraszt ki. Ez az ószövetségi József-kép alapján alakult ki. József gabonát halmozott fel Egyiptom csűreiben, hogy ezzel mentse meg a népet a közelgő éhségtől. A Szentlélek bőven kiáradó kegyelmét jelképezi a búza, mely "eledel" minden ínségben, amely még elkövetkezhet.
A keresztény ember elsősorban az Eucharisztiában látja a "mindennapi kenyerét". Jézus önmagát adta úgy, hogy meghalt a kereszten, önmagát váltságul adva bűneinkért. Mi, akik az Eucharisztiában Jézussal táplálkozunk (nem a gyomornak táplálék!), szintén meghalunk vele együtt, hogy feltámadjunk, ismét vele együtt. Amikor ünnepeljük az Eucharisztiát, Isten teremtő jóságát is ünnepeljük: a kezdetkor való teremtést (a világ teremtése) és az új teremtést is, melyben megváltott minket (Jézus halála és feltámadása).
A búza fáradságos munka után lesz kenyér az asztalon, amelyért minden ember küzd - ki kevésbé, ki aktívabban. Segítsen minket életünk útján az a Jézus, aki példát adott nekünk a mennyeiekkel való törődésre.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...