A ma ünnepelt szent jelentőségét azzal is kívánjuk hangsúlyozni, hogy még egyszer szólunk róla. Egy tanulmány segítségével összefoglaljuk Szent Benedek és a Regula kapcsolatát. A tanulmány az aszkézisről szól, és igen jól összefoglalja annak kezdeteit és a Benedek-korabeli gyakorlatot.
Szent Benedek nemcsak maga volt erős, nagy hatású egyéniség, nemcsak egy mintaszerű kolostor alapításával tűnt fel, hanem egy, mintaszerű írással is, a Regulával. Mindez sok más kolostornak és az egész nyugati szerzetességnek iránymutatója lett.
Benedek ismerte az összes korábbi életszabályzatot: Cassianus műveit, Pachomiosz, Nagy Szent Baszileiosz, Szent Ágoston reguláit. Ezek együttesen közvetlenül és közvetve is szerepet játszottak egy új, sokkal részletesebb, jobban kidolgozott életszabályzat megszületéséhez. Így Szent Benedek Regulája szorosan beleillik a szerzetesség fejlődésébe.
Európának és a szerzetességnek ezen mintája ma is aktuális, hiszen csak a gyökerekhez visszatérve lehet megújulás. Európa fővédőszentje megtanít minket reguláján keresztül a közösségi életre, melyben mindenki egyaránt jelentős és fontos. Ennek a közösségnek mintája pedig az a krisztusi közösség, melynek tagjai az apostolok voltak.
A Regula
nyelvezetét tekintve nem az irodalmi latin nyelv, hanem a lingua vulgaris, a beszélt népnyelv. Ez megfigyelhető a szó végek lerövidítésével. Hiszen a beszélt nyelvben bizonyos betűk már lekoptak.
Az eredeti kéziratot Montecassinoban őrizték. De a monostor korai, 581-es, longobárdok általi felégetés után eltűnt.
Nagy Károly a birodalomépítő politikájában nagyban támaszkodott a bencés hagyományra, így minden kolostor számára kötelezően előírta a benedeki regula átvételét. Éppen ezért a Montecassinon őrzött, eredetinek vélt Reguláról másolatokat készítettek. Ilyen, meglehetősen ősinek mondható másolatot tartalmaz a 914-es számú, Sankt Gallen-i kódex.
Összességében több, mint kétezer Regula-kézirat maradt ránk. 1489-től már nyomtatott változatok születtek. Mindezeket a bencés vatikáni könyvtáros, Albareda gyűjtötte össze és rangsorolta. 1933-ig összesen 902 kiadásról van tudomásunk. A kritikai kiadást 1960-ban készítette Rudolf Hanslik.
Magyar vonatkozásban jó tudni, hogy Pannonhalmán két régi kéziratos példányt őriznek, az egyiket 1689-ből egy ismeretlen bencéstől. A másikat pedig 1844-ből, Nyulassy Antal bencés kispaptól.
Az alázat kiemelkedő szerepet kap a Regulában. A közösségi életben alapvető magatartás ez, hiszen Krisztus is másokért jött a világra, másokat szolgált. Ennek a szolgálatnak feltétele az alázat.
Az alázat gyakorlása nélkülözhetetlen az engedelmesség fogadalmának megtartásához. Továbbá a hallgatás, aminek kifejtéséhez egy egész fejezetet szentel. A beszéd és tanítás a mester dolga, a hallgatás és figyelés a tanítvány kötelessége.
Csak csöndben lehet Isten szavát meghallani. Az egész kolostort átszövő csend helyet ad Krisztus békéjének. Mindez rendkívül különös atmoszférát kölcsönöz az egész monostornak. Mindenki Krisztusra figyel, szüntelenül az Ő szent akaratát fürkészi.
A bencés rend különös módon ügyel a liturgia végzésére. Abban ugyanis az Isten dicséretét látják, és azt szüntelenül kell végezni.
A bencés liturgia erősen benne gyökerezik a fényszimbolikában, amelyben a leáldozó nap és a hajnalhasadás halál és feltámadás mély értelmű misztikája. Az egész napos hallgatás, csend és a kórusima ujjongó öröme csodálatos egységet alkot. Kétségtelenül új minőségű élet. Mintha a mennyország valósulna meg a földön.
A kolostor egyik központi helye a quadrum. Ennek szerepe szintén köthető a liturgiához, melyben az ember Istennel találkozik. A quadrumnak is igen mély szimbolikája van.
A paradicsomkertet szimbolizálja. A paradicsomkertből való kiűzetés után az éden kertje az Istennek szentelt emberek közösségében válik jelenvalóvá. A négy út, mint a négy folyó, forrás, a növények szigorú rendje, és fajai. A kert, ahol az ember egyedül van az Istennel. A quadrumba sohasem ültettek haszonnövényeket.
Szent Benedek számára a fizikai munka nélkülözhetetlen volt. Az "ora et labora" jelszó mindig ott lebeg a szerzetes előtt. A test, mely hordozza a lelket, és amely Istennek a képmása, nem lehet elhanyagolt. Az isteni parancsban benne van az is, hogy dolgozzunk, műveljük meg a földet. A teremtett világ szeretete abban is megnyilvánul, hogy foglalkozunk a növényekkel, állatokkal. Nemes dolog kertészkedni, és növényeket termeszteni, mondhatnánk, az imádság egyik legszebb formája.
A fizikai tevékenység alatt a kolostor számára szükséges kétkezi munkát értette, amit templomban, műhelyben, malomban végeztek. A kolostor egyben mintaműhely is volt. Mindent a falakon belül kellett elhelyezni. A munka teljesítménye is kizárólag a monostor szükségleteit fedezte. Fontos szempont az önellátás volt. Olyan kis gazdaságok jöttek létre, ami egyszerre hordozta az egyszerű életet és segített távoltartani a nyomasztó szegénységet.
Szellemi munkát is végeztek, ami elsősorban az olvasást jelentette. Fontos szellemi kihívás volt ez, ami azután a kolostorokat igazi szellemi műhelyekké, fellegvárakká emelte. Másolóműhelyeket is létrehoztak, ahol Szentírást, egyházatyák írásait és a korai szerzetesi hagyomány kulturális és lelki örökségét gondozták, másolták. Keresték a művészi szépet, mert azt az isteni szépség kisugárzásának tekintették. Mindez igen jól megfigyelhető a kolostorok építészetétől a templomok freskóin át a szobrokon és egyéb berendezéseken.Összefoglalva megállapítható, hogy a benedeki regula iránytű a mai ember számára. Nem erkölcsi jelszavak gyűjteménye, melyek alkalmasint jól hangzó idézetek lehetnek. Nem olyan elvek, melyek egy idális, romantikus és édeskés élet alapjai. Elsősorban a Krisztus-követésben segítenek minket, a hit útján mutatnak nekünk jó irányt. Szent Benedek regulája olyan minta, amely minta a családnak, közösségeknek, Egyháznak és világnak. Minta a lelki életben is. Az ember nem élhet szétszórva, rendetlenségben - ez nem csupán a fizikai dolgokra vonatkozik. Isten keresésében nem fáradhatunk el. Aki meglátja a másik emberben Krisztust, annak könnyű lesz az Isten-keresés. Aki meghallja Isten szavát a csendben, annak könnyű lesz rátalálni Istenre.
Szent Benedek regulája nem csupán tanácsokat ad, hanem parancsol. Újdonsága, hogy ezzel az egész nyugaton létrehozta a szerzetesek egységét. Első és legfontosabb célja, hogy rendet akar. Ezt a szándékot már az első fejezetben megfogalmazta. Hiszen a rend Isten szándéka, Isten uralmának a jele, ahol az Ő szent akarata valósul meg.
A kolostorban lévő rend megvalósításának legnagyobb eszköze a fegyelem megteremtése és fenntartása. A regula részletesen és bőségében tartalmaz fegyelmi intézkedéseket. A bűnök megvallásától az apát lába elé való borulásig, továbbá a bocsánat elnyerésének fokozatait.
Így válhatott tehát Szent Benedek regulája a középkor nyugati szerzeteseinek mintaképéül, amiből azután az egész kultúra virágzásnak indult.
