Pilisszentkereszten hagyománnyá vált a Szent Szűz különös tisztelete. A falu határában, az erdőben van egy forrás, amelyhez még csodák is fűződnek. A legendák szerint fehér galamb jelent meg a forrásnál egy vak gyermeknek. A forrás vizét mindenki szereti, és máshová is szívesen hordják. A víz életet ad, táplálja életünket. A szent hely pedig, ahol szentmisét mutatunk be a Szent Szűz tiszteletére, lelkünket táplálja. Nyár közepéhez közeledve szükségét érezzük annak, hogy testünk és lelkünk is táplálékot kapjon, erőt kapjon. Szűz Mária elindult Erzsébethez, hogy meglátogassa. Ő még fiatal lányka volt, és meglátogatta idős rokonát, aki szintén gyermeket fogant. Találkozásuk ujjongás volt. Ujjongás Isten terve és Isten teremtő ereje miatt. Egy gyermek érkezése öröm. Örömük Istenben rejlett, abban az Istenben, aki teremt, kegyelmet ad és erőt ad. Jézus Krisztusban való örömünk ujjongó öröm, mert tudjuk, nem ez a világ fog minket boldogabbá és jobbá tenni, hanem a Krisztusban való örök élet, az üdvösség, amelyre törekszünk. Földi életünk töredékes, és teli van gondokkal. Azonban Mária megtanít minket arra, hogyan öröljünk a nehézségek ellenére. Örömünk oka az, hogy Krisztus eljön közénk. Mária örül Erzsébet fiának is, aki Jézus előhírnöke, előfutára lett. Mária megkapta azt a kegyelmet, hogy az Egyház anyja legyen, mintája és példaképe minden embernek. Mária megtanít minket szemlélni az Urat az Eucharisztiában. Jézus minden szentmisében elérkezik közénk, jelen lesz az Oltáriszentség színei alatt. Ez az ujjongásunk oka. Krisztust adja nekünk Isten, Mária által, és mi hisszük (ujjongva hisszük), hogy az Eucharisztiában jelen lévő Jézus üdvözít minket.
Mária pártfogását kérve odatérdelünk az Úr elé, aki alkotott minket, és "anyánk méhében" már nevünkön szólított. Egy emberi élet sem fölösleges a számára, mindenki egyformán kedves előtte, és mindenki számára felkínálja az üdvösséget.
Lukács
leírása alapján is tudjuk, hogy az igazi öröm a hitből fakad. Hinni Isten tervében és szándékában öröm. Isten hívó szavát viszont csak az Eucharisztia előtt térdelve lehet felismerni. Az ember kicsinysége tudatában leborul Teremtője előtt, és kéri, hogy mutassa meg neki a helyes utat. A földi utunk a mennyország felé vezető út, ahol nem lehet letérni sem jobbra, sem balra. Krisztus vezet az úton, úgy, hogy közben önmagával táplál: az Eucharisztiával.
Mária látogatása Erzsébetnél a hit örömét fejezi ki, és az Eucharisztiában való hit örömét. Jézus, aki közöttünk van, örömöt okoz számunkra jelenlétével és tanításával.
Induljunk el hitünk útján Máriával, hogy felismerve az Urat eljussunk tanításában az örök életre.
