Newman bíboros címere |
Uram és Megváltóm, imádom szentséges Szívedet, mert az irántunk, bűnösök iránt való gyöngéd emberi érzelmeidnek székhelye és forrása. Szeretetednek eszköze és szerve ez a Szív. Értünk dobogott és irántunk vágyódva gyötrődött. Értünk és üdvösségünkért szenvedett. Égett benne a vágy, hogy Isten dicsősége bennünk és általunk megnyilvánuljon. Szíved a csatorna, melyen át dúsgazdag emberi érzéseid és isteni szereteted felénk hömpölygött. Szentséges Szívedből eredt és árad felénk szüntelenül irántunk érzett nagy és érthetetlen irgalmad, mely Tőled mint Istentől és embertől, teremtőtől, megváltótól és bírótól származik. Ez az Istenember szeretetének szent jelképe és szentsége! Megmentettél isteni erőddel és emberi szánalmaddal. Reám öntötted csodálatos véredet!
Jézus szentséges és szeretettel legteljesebb Szíve! Elrejtôzöl a szent Eucharisztiában és ebben a száműzetésben napról-napra sóvárogva dobogsz értünk, emberekért. Úgy szólsz most is, mint az utolsó vacsorán: ,,Desiderio desideravi - nagyon vágytam e vacsorát veletek elfogyasztani.'' Teljes szeretetemmel és tiszteletemmel imádlak ezért, érzéseim teljes hevével és mindenekelőtt odaadó és határozott akarattal. Engedd, hogy szívem a Tieddel dobogjon, midőn a szentmisében leszállsz érettünk szenvedni és táplálékunkká lenni. Ha eszlek és iszlak, egyidôre méltatlan hajlékod leszek. Tisztítsd meg szívemet minden földi salaktól, gőgtől és érzékiségtől, nyerseségtôl és kegyetlenségtől, minden fonákságtól, rendetlenségtől és lanyhaságtól. Töltsd be úgy szívemet, hogy semmi napi esemény és körülmény meg ne zavarhassa és fel ne dúlhassa. Találja meg a békét Irántad érzett félelmében és szeretetében.